Ma a Vatikáni Apostoli Könyvtár olyan téma, amely mindenki ajkán van, és a társadalom számos területén jelen van. Relevanciája az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, vitákat, vitákat és nagy érdeklődést váltva ki a szakértők és a nagyközönség részéről. A Vatikáni Apostoli Könyvtár mindannyiunkat foglalkoztató probléma, mivel közvetlenül vagy közvetve hatással van életünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vatikáni Apostoli Könyvtár-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Olyan témával állunk szemben, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból foglalkozzunk, hogy teljes egészében megértsük, és alternatívákat találjunk a megoldásra a lehető legjobb módon.
Vatikáni Apostoli Könyvtár | |
IV. Szixtusz pápa és Bartholomaeus, Melozzo da Forlì freskója | |
Település | Vatikán |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1475 |
Rekonstrukciók évei | 2007-2010 |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | könyvtár |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 54′ 17″, k. h. 12° 27′ 16″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 17″, k. h. 12° 27′ 16″ | |
Vatikáni Apostoli Könyvtár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikáni Apostoli Könyvtár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vatikáni Apostoli Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Formálisan 1475-ben alapították, de valójában sokkal régebben. 2007 júliusától felújítási munkák zajlottak az épületen, ezek 2010-ben fejeződtek be.
A könyvtár történetét 5 korszakra szokás bontani:
V. Miklós pápa alapította meg a Vatikánban 1448-ban 350 görög, latin, és héber nyelvű kódexszel. A Bibliotheca Apostolica Vaticana-t csak 1475-ben alapították meg.
Amikor Bartolomeo Platina, az első könyvtáros leltárt készített 1481-ben, a könyvtár 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. 1587 körül V. Szixtusz pápa megbízta Domenico Fontana-t egy könyvtárépület megépítésére, a könyvtár ezt az épületet használja most is.
A könyvtár néhány nagy hagyatékkal és beszerzéssel bővült a századok során.
1623-ban I. Miksa bajor herceg a heidelbergi Palatine Könyvtárat, amely 3500 kéziratot tartalmazott, adta a könyvtárnak, hálából XV. Gergely pápa politikai segítségéért. (Mert támogatta őt a harcban a protestánsokkal szemben a választói helyért.) Ebből az anyagból 39 darab előbb Párizsba, majd 1815-ben visszakerült Heidelbergbe. A Palatine Könyvtár máig a vatikáni könyvtárban van.
1657-ben a az urbinói hercegek kéziratai is a Vatikánba kerültek. 1661-ben a görög tudós Leo Allatius könyvtáros lett.
Jelenleg a könyvtár 75 000 kéziratot és 1,1 millió nyomtatott könyvet őriz, ebből 8500 ősnyomtatvány. A Vatikáni Titkos Levéltár a XVII. század elején választódott le, gyűjteményében 150 000 dokumentum található.
A könyvtár leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Prokopiosz által írt Titkos történetet 1623-ban a könyvtárban fedezték fel, és adták ki.
A Vatikáni Apostoli Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon kutathatja, aki megfelelő kutatói okmányokkal rendelkezik, és a kutatásához szüksége van a könyvtár anyagára.