Napjainkban a Visztula nagy jelentőségű téma, amely a lakosság széles körében felkelti az érdeklődést. A Visztula megjelenése óta különböző területeken vita és elemzés tárgya, egymásnak ellentmondó véleményeket és álláspontokat generálva. Az évek során a Visztula fejlődött és különböző formákat öltött, ami még bonyolultabbá tette tanulmányozását és megértését. Ebben a cikkben a Visztula különböző megközelítéseit és perspektíváit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és gazdag vitát ösztönözzünk.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Visztula | |
Közigazgatás | |
Országok | Lengyelország vízgyűjtő terület: Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 1047 km |
Forrásszint | 1106 m |
Vízhozam | 1054 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 194 424 km² |
Forrás | Barania Góra (Beszkidek) |
é. sz. 49° 36′ 15″, k. h. 19° 00′ 05″ | |
Torkolat | Balti-tenger (Gdańsknál) |
é. sz. 54° 21′ 51″, k. h. 18° 57′ 08″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Visztula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. Hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén, a Sziléziai-Beszkidekben ered. (Két patakból folyik össze, a Fehér- és Fekete-Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) Folyásiránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, legnagyobb vízszintkülönbsége 10 m.
A 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente kb. 2,2 millió köbméter hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között naponta kb. 5000 tonna konyhasót a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.
Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre. Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.
Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a bal oldali a Leniwka, a jobb oldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el, és a Gdański-öbölbe ömlik.
A 14. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Visztula, a kisebb ág a Gdański Visztula volt, amely 1371-től a főág lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 1890–1895-ben Świbno mellett ágátvágást létesítettek.
A forrástól számítva:
A forrástól számítva: