Mai cikkünkben a Wilma Rudolph-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Fontos megérteni a Wilma Rudolph jelentőségét az életünkben, és azt, hogy milyen hatással lehet mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Wilma Rudolph-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a jelenlegi relevanciájáig. Elemezzük a témával kapcsolatos szakértői véleményeket és a témában meglévő különböző álláspontokat is. Reméljük, hogy ez a cikk átfogóbb betekintést nyújt a Wilma Rudolph-be, és segít megérteni annak fontosságát a mai világban. Minden további nélkül elmélyüljünk a Wilma Rudolph lenyűgöző világában.
Wilma Rudolph | |
1960, Róma | |
Született | 1940. június 23. Clarksville |
Elhunyt | 1994. november 12. (54 évesen) Brentwood |
Állampolgársága | amerikai |
Gyermekei | négy gyermek |
Foglalkozása | rövidtávfutó |
Iskolái | Tennessee State University |
Kitüntetései | |
Halál oka | agyrák |
Sírhelye | Edgefield Missionary Baptist Church Cemetery |
Magassága | 180 cm |
Testtömege | 59 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilma Rudolph témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wilma Glodean Rudolph (Tennessee, Saint Bethlehem, 1940. június 23. – Tennessee, Brentwood,1994. november 12.); amerikai atléta, az olimpiák történetének egyik legemlékezetesebb alakja; a „fekete gazella”.
Az első futónő volt, aki egyetlen olimpián három aranyérmet nyert (1960, Róma). Koraszülöttként, két kilogramm testsúllyal született. Négyéves korában skarláttal és tüdőgyulladással került kórházba. Gyermekbénulás következtében az egyik lába megbénult. Édesanyja kitartásának köszönhetően (hetente kétszer hordta egy, a feketék számára kijelölt, 50 mérföldre fekvő kórházba kezelésre) sikerült évek múlva lábra állnia. Tízéves korában tanult meg újra járni. A száz és kétszáz méteres síkfutás mellett a váltóban is aranyérmet szerzett.
Az iskolai években megtanult kosárlabdázni, és 18 éves korára állandó tagja volt az iskolai kosár- és atlétacsapatnak. Itt figyelt fel rá egy szakember, akinek javaslatára ösztöndíjat kapott a Tennessee Egyetemen.
1956-ban tagja volt a melbourne-i olimpia 4×400-as amerikai váltónak (bronzérem). Négy évvel később Rómában nemzeti hős lett.
Visszavonulása után hazatért szülőhelyére, edző lett Clarksville-ben, a helyi iskolában. 1994. november 12-én halt meg agytumorban.