Manapság a Windsori kastély olyan téma, amely az emberek érdeklődési körének és aggályainak széles körét fedi le szerte a világon. A politikai kérdésektől a technológiai fejlődésig a Windsori kastély olyan téma, amely a modern társadalom alapvető részévé vált. A társadalmi és kulturális dinamika gyors változásával a Windsori kastély egyre nagyobb szerepet kapott a mindennapi beszélgetésekben, valamint a személyes és kollektív szintű döntéshozatalban. Ezért fontos a Windsori kastély különböző oldalainak és dimenzióinak feltárása, valamint életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben a Windsori kastély dimenziói közül néhányat megvizsgálunk, és átgondoljuk a jelentését a jelenlegi kontextusban.
Windsori kastély | |
A kastély frontja naplementekor | |
Település | Windsor and Maidenhead (1974. április 1. – ) |
Építési stílus | Perpendicular Gothic |
Építész(ek) | Hugh May |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Tulajdonos | A Korona |
Szolgáltatások |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 29′ 02″, ny. h. 0° 36′ 17″Koordináták: é. sz. 51° 29′ 02″, ny. h. 0° 36′ 17″ | |
Windsori kastély weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Windsori kastély témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A windsori kastély az Egyesült Királyságban, Berkshire megyében található. A világ legnagyobb jelenleg is használt kastélya, I. Vilmos angol király korából maradt fenn. A kastély területe körülbelül 45 000 m².
A londoni Buckingham-palotával és az edinburghi Holyroodhouse-palotával egyetemben a windsori kastély egyike a brit királyi család legfontosabb rezidenciáinak. II. Erzsébet brit királynő az év sok hétvégéjét töltötte szabadidejét a kastélyban. Hivatalos és privát ügyeit egyaránt itt intézi. A brit uralkodó másik két rezidenciája, a balmorali kastély és a sandringhami kastély, a királyi család privát lakhelyei.
Anglia, illetve az Egyesült Királyság legtöbb királyának és királynéjának hatása volt a kastély építésére és fejlesztésére. A történelem során a windsori kastély egyaránt volt helyőrség, erőd, otthon, királyi székhely és börtön is. Az évek során a kastély története és a brit monarchia elválaszthatatlanul összefonódtak. Amikor az országban éppen nyugalom volt, akkor a kastélyt folyamatosan bővítették hatalmas termekkel, grandiózus apartmanokkal. Amikor háborúk dúltak, Windsor védelmét megerősítették. Ez napjainkig így folytatódik.
A Windsor kastély területe 52.609 négyzetméter (13.000 angol hold), az épület egyesíti az erődítmény, a palota és a kisváros jellemzőit. A ma ismert kastély lépcsőzetes építési projektek sorozata során jött létre, amelyek az 1992-es tűzvész utáni újjáépítési munkálatokban csúcsosodtak ki. Lényegében egy györgy és viktoriánus kori dizájn, amely egy középkori szerkezetre épül. Gótikus jegyeket mutat modern környezetben. A 14. század óta a kastély építészete a régebbi divatok és a hagyományos kortárs újraértelmezésére törekszik. William Whitfield építész szerint a Windsori kastély "fiktív minőségű" épület. A gótikus dizájn pedig "olyan érzést kelt mintha színházi előadás díszleteiben járnánk." Bár számos kritika érte, a kastély építészete és történelme a legnagyobb európai paloták közé emeli.
A kastélykápolnát eredetileg a 14. században alapította III. Eduárd angol király, a 15. század végén pedig nagymértékben kibővítették. Számos királyi istentisztelet, esküvő és különösen a 19. és 20. században temetkezés helyszíne volt. Bár a 15. századból számos uralkodót és házastársát temették el itt, csak a 19. században lett a Szent György-kápolna és a közeli Frogmore-kertek a brit királyi család választott temetkezési helye.