Zoltán Béla (bíró)

A mai világban a Zoltán Béla (bíró) sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben betöltött szerepéig a Zoltán Béla (bíró) minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​befolyása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a tudományos területen betöltött relevanciája miatt, a Zoltán Béla (bíró) olyan téma, amely mélyreható elmélkedésre és kutatásra késztet bennünket. Ebben a cikkben a Zoltán Béla (bíró)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentését, hatását és időbeli alakulását.

Zoltán Béla
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1919. szeptember 22. – 1919. november 24.
ElődBaloghy György
UtódBárczy István

Született1865. január 31.
Pest
Elhunyt1929. október 30. (64 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert

SzüleiZoltán Béla, Huszár Etelka
HázastársaFáy Margit
Foglalkozásbíró, politikus

Csepei Zoltán Béla (Pest, 1865. január 31.Budapest, 1929. október 30.) magyar jogász, bíró, igazságügyminiszter.

Élete

Zoltán Béla és Huszár Etelka fiaként született Pesten 1865. január 31-én. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, majd bírói pályára lépett. 1888 és 1900 között a budapesti kereskedelmi törvényszék bírája, majd 1900-ban az egyiptomi nemzetközi vegyes bizottság tagja lett. 1902-ben császári és királyi kamarási címet kapott. 1904 és 1908 között az alexandriai elsőfokú vegyes törvényszék alelnöke, majd 1912-ig elnöke. 1912-től az első világháború kezdetéig az alexandriai vegyes fellebbviteli törvényszék bírája. 14 éven keresztül Egyiptomban élt. 1914-től haláláig kúriai bíró. Az 1918-19-es forradalmak idején visszavonultan élt, majd 1919. szeptember 22-én a Friedrich-kormány igazságügy-miniszterévé nevezték ki Baloghy György leköszönése után. Megbízatása 1919. november 24-én, a Huszár-kormány megalakulásakor szűnt meg, utódja Bárczy István, volt budapesti főpolgármester lett. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, 1921-től pedig részt vett a nemzetközi vegyes döntőbizottságok munkájában. 1927-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye küldöttjeként az újjáalakult Felsőház tagja lett. 1929. október 30-án halt meg Budapesten, sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Jegyzetek

  1. https://www.geni.com/people/Margit-F%C3%A1y-de-F%C3%A1j/6000000008625680064
  2. https://www.geni.com/people/Bela-Zoltan-de-Csepe/6000000023870390057
  3. https://www.geni.com/people/Etelka-Husz%C3%A1r-de-Bar%C3%A1th/6000000023870338144
  4. https://www.geni.com/people/B%C3%A9la-Zolt%C3%A1n-de-Csepe-II/6000000008626227451
  5. http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/zoltan-bela-csepei/

Források

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.