A Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161) ma nagyon aktuális téma, mivel közvetlen hatással van életünkre. A történelem során a Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161) tanulmányozás, vita és vita tárgya volt, és ez nem csoda, hiszen jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161) különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezve a társadalom különböző aspektusaiban való részvételét. A keletkezésétől a jövőre való kivetítéséig, beleértve a kultúrára, politikára és gazdaságra gyakorolt hatását, egy olyan mélyreható elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161) jelentőségét a mai világban.
Zsófia magyar királyi hercegnő | |
Született | 1136. november 3. nem ismert |
Elhunyt | 1161 után Admont |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Ilona magyar királyné II. Béla magyar király |
Foglalkozása | apáca |
Tisztsége | hercegnő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árpád-házi Zsófia magyar királyi hercegnő (1136. november 3. – Admont, Stájerország, 1161 után) Árpád-házi magyar hercegnő, II. Béla király és Ilona szerb hercegnő leánya, II. Géza, II. László és IV. István húga.
Zsófia 1136. november 3-án született II. Béla és a szerb Ilona ötödik gyermekeként. Hároméves korában, 1139-ben eljegyezték III. Konrád német-római császár Henrik-Berengár (élt 1137-1150; lásd ) nevű fiával. A kor szokása szerint még ugyanebben az évben a német császári udvarba vitték. Ott azonban kegyetlen és megalázó bánásmódban részesült; majd pedig miután eldőlt, hogy III. Konrád politikai okokból mégsem őt szánja fia hitvesének, 1146-ban az admonti bencés kolostor apácarészlegébe (ma Stájerország, Ausztria) zárták. Zsófia nagyon megkedvelte a női közösséget, s bár bátyja, II. Géza többször is megpróbálta hazainvitálni, de eredménytelenül. A zárdába vonulásával kapcsolatos levelezése fennmaradt. Admontban apácaként fejezte be életét.