Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság

A mai világban a Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság a lakosság nagy része számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt, a Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság felkeltette a szakértők, tudósok és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Elemezzük a Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság körüli szakértői véleményeket és aktuális trendeket is, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely a jelenlegi kontextusban annyira releváns.

Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság
Ўзбекистон Совет Социалистик Республикаси
1924. október 27.1991. december 25.
Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaSzamarkand (1924–1930)
Taskent (1930–1991)
Terület447 400 km²
Hivatalos nyelveküzbég, orosz
Beszélt nyelvektádzsik, karakalpak, kazah, tatár, koreai, buhori, arab
Államvallás
  • állami ateizmus
  • szekuláris állam
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
A Wikimédia Commons tartalmaz Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Üzbég SZSZK (üzbégül: Ўзбекистон Совет Социалистик Республикаси Ozbekiszton Szovet Szocialisztik Reszpublikaszi; oroszul: Узбекская Советская Социалистическая Республика Uzbekszkaja Szovjetszkaja Szocialisticseszkaja Reszpublika) a Szovjetunió tagállama volt 1924 és 1991 között. 1936-ig Üzbég Szocialista Tanácsköztársaság volt a neve.

Az Üzbég SZSZK 1924. október 27-én jött létre Közép-Ázsia nemzeti területi átrendezése során, amikor egyfelől megszűnt az Oroszországhoz tartozó Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, illetve a független Buharai és Hivai Népi Szovjetköztársaságok, másfelől ezek területéből létrehozták a Szovjetunió önálló köztársaságaiként a Türkmén és Üzbég SZSZK-t, az utóbbihoz tartozó Tádzsik Autonóm Köztársaságot, továbbá az Oroszországhoz tartozó Kara-Kirgiz (későbbi nevén Kirgiz) és Kara-Kalpak autonóm területeket, illetve kibővítették a Kirgiz (későbbi nevén Kazah) autonóm köztársaságot.

Üzbegisztánt 1936 után északon a Kazah SZSZK, délnyugaton a Türkmén SZSZK, délen Afganisztán, délkeleten a Tádzsik SZSZK, keleten pedig a Kirgiz SZSZK határolta. Fővárosa 1924 és 1930 között Szamarkand, 1930 és 1991 között Taskent volt.

Zászlaja

További információk

Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.