Mai cikkünkben a Český Krumlov lenyűgöző világát fedezzük fel. Az eredetétől a mai társadalomban való relevanciájáig alaposan megvizsgáljuk a témával kapcsolatos összes szempontot. Elemezzük hatásait különböző területeken, mint például a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technológia, hogy megértsük jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megismerkedünk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjaival és véleményeivel, valamint olyan emberek vallomásaival, akik részt vettek a Český Krumlov-hez kapcsolódó tapasztalatokban. Készüljön fel a felfedezés és a tanulás útjára, amely szélesebb és gazdagabb látásmódot ad a Český Krumlov-ről.
A településen világörökségi helyszín található |
Český Krumlov | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Dél-csehországi | ||
Járás | Český Krumlov-i | ||
Polgármester | Luboš Jedlička | ||
Irányítószám | 381 01 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 907 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 634 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 492 m | ||
Terület | 22,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 48′ 40″, k. h. 14° 18′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 40″, k. h. 14° 18′ 55″ | |||
Český Krumlov weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Český Krumlov témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Český Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) város Dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján; Csehország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét az UNESCO 1992. december 13-án a világörökség részének nyilvánította.
České Budějovice városától mintegy 30 km-re délre található.
Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul görbe mező kifejezésből származik.
A környéken már a kőkorban is éltek emberek. A bronzkorban már nagyobb település volt itt, i. e. 400 körül pedig kelta város volt. A szlávok i. sz. 6. században érkeztek.
A korai középkorban több cseh család birtokában is volt (Slavníkovci, Přemyslovci, Vítkovci). Jelentősége a Moldva partján futó kereskedelmi útvonal kiépülésével nőtt meg. A várat 1250 előtt kezdték építeni a Vítkovciak (Witigonen), majd amikor a család 1302-ben kihalt, rokonaik a Rosenbergek (Rožmberk) örökölték a birtokot. A gazdag Rosenberg család uralkodásával a város virágzásnak indult, a 16. századra már fényes reneszánsz város és kastély volt. Ekkoriban a család a cseh arisztokrácia és értelmiség megbecsült és nagy hatalmú eleme volt, tagjai több magas pozíciót is betöltöttek.
A Rosenbergek egészen 1601-ig birtokolták a várost, ekkor a felhalmozott adósságok miatt kénytelenek voltak eladni azt II. Rudolf német-római császárnak. 1622-ben nagybátyja, II. Ferdinánd osztrák főherceg az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, a harmincéves háborúban nyújtott katonai segítségükért. 1719-ben az Eggenberg család is kihalt, őket a házasság révén rokon Schwarzenbergek követték, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat. Ők és korábban az Eggenbergek is komoly fejlesztésekbe kezdtek: a 18. század elején a kastély modern és fényűző volt, az átépítéseknél a bécsi udvart vették mintául.
A 19. századra a város jelentősége csökkent, új építkezésekbe nem nagyon fogtak, ennek köszönhetően a hely megőrizte reneszánsz-barokk karakterét. A városban és környékén ekkor több vízimalom működött, a század vége felé pedig egy grafitbányát is nyitottak.
1918. október 28-án a Csehszlovákia kikiáltásakor a zömmel németek lakta város csatlakozott az önálló dél-csehországi német megyéhez, amely Böhmerwaldgau néven Ausztriához szeretett volna tartozni. Egy hónappal később a csehszlovák csapatok bevonultak a városba. 1920. április 30-án a Krumau helyett hivatalosan is a Český Krumlov nevet kapta. Az 1938-as müncheni egyezménnyel Krumlov és környéke – más csehszlovák területekkel együtt – a Harmadik Birodalomhoz került. 1945-ben amerikai csapatok szabadították fel, a német lakosok többségét pedig kitelepítették. A kapitalista Ausztriához való közelsége révén a szocializmusban is elkerülte a komolyabb iparosítás, helyette katonai létesítmények épültek a környéken.
A rendszerváltás után az igen rossz állapotban lévő házakat renoválták. A város kedvelt turistacélpont és környék kulturális központja is. A Moldva 2002-es áradása a városban is komoly károkat okozott, a partmenti házak földszintjét teljesen elöntötte a víz.
A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bővítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sok emelet magas, boltozatos híd tölti ki.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 6712 | 8903 | 8716 | 8692 | 9255 | 13 776 | 14 443 | 13 160 | 12 981 | 12 907 |
1869 | 1890 | 1910 | 1930 | 1961 | 1980 | 2001 | 2016 | 2020 | 2023 |