Ebben a cikkben egy mélyreható elemzés készül a Állkapcsilábas rákok-ről, különböző szempontokkal foglalkozva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy részletes és teljes körű ismereteket szerezzen erről a témáról/személyről/dátumról. Megvizsgálják eredetét, relevanciáját ma, hatásait különböző területeken és lehetséges jövőbeli következményeit. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét tanulmányozzák, a széles és kiegyensúlyozott jövőkép kialakítása céljából. A releváns információk összegyűjtésével és elemzésével arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk a Állkapcsilábas rákok-ről, és hozzájáruljunk a témával/személy/időponttal kapcsolatos ismeretek gazdagításához.
Maxillopoda (Állkapcsilábas rákok) | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Középső kambrium - Holocén | ||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Alosztályok | ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
A Wikifajok tartalmaz Maxillopoda (Állkapcsilábas rákok) témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Maxillopoda (Állkapcsilábas rákok) témájú kategóriát. |
Az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) a rákok (Crustacea) altörzsének sokféle csoportot magában foglaló osztálya. Ide tartoznak az Ostracodák (Kagylósrákok), Copepodák (Evezőlábú rákok), Branchiurák (Haltetvek) a Tengeri makkok, és számos más csoport. A Maxillopoda monofiletikus származása erősen kétséges, és nem igazán van közös jellemző, ami alapján indokolt lenne egy csoportba sorolni ezeket az állatokat. Egy hipotézis szerint a Maxillopodák nagyobb testméretű rákok lárva stádiumban történő ivaréretté válásával (pedomorfózis) alakultak ki. Így ezek az állatok már nem érték el teljes fejlettségüket, ezzel magyarázható a kevesebb szelvény és végtag, illetve a kis testméret. Az újebb rendszertani kutatások szerint azonban a Maxillopoda nem egységes csoport, mely az ősi Malacostracákból vált ki, hanem korábban, a rákok evolúciójának kezdetén, az ősi rákokból. A Maxillopodákra az 5-6-5 szelvényes testfelépítés jellemző, az 5 feji szelvény öt pár végtagot visel, a 6 torszelvény szintén hat párat, a potrohszelvények pedig végtag nélküliek. A test végét a telson zárja le, melyen farokvilla, függelék lehet.
Pár kivételtől eltekintve, a Maxillopodák aprók, ide tartozik a legkisebb ismert ízeltlábú is, a Stygotantulus stocki. Testük gyakran rövid, csökevényes potrohhal, sokszor egyáltalán nincsenek végtagjaik. A kacslábú rákoktól eltekintve, melyek lábaikkal szűrögetnek, a legtöbb Maxillopoda a maxillájával (állkapcsával) táplálkozik.
A fosszíliák alapján a kambriumig nyúlik vissza a Maxillopodák eredete, amikorról kacslábú rákok és féregatkák (Pentastomidae) kerültek elő.
Általában hat alosztályt sorolnak a Maxillopodák osztályába, és egyes rendszerek ide sorolják az Ostracodákat (kagylósrákok) is. A hat alosztály közül csak a Mystacocarida kizárólag szabadon élő; a többi csoport közül a Tantulocaridák, Pentastomidák és a Branchiurák paraziták, és az Copepodák, illetve a Thecostracák közt is akadnak élősködők.