Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Felsőbbrendű rákok-et, egy olyan témát, amely különböző tudományágak figyelmét felkeltette, és amely nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. A Felsőbbrendű rákok olyan téma, amelyről régóta vita és tanulmányozás folyik, és relevanciája ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőbbrendű rákok különböző aspektusait, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Annak érdekében, hogy teljes képet adjunk a Felsőbbrendű rákok-ről, elemezzük pozitív és negatív aspektusait, valamint lehetséges következményeit személyes, társadalmi és globális szinten. Ezenkívül kiemeljük a Felsőbbrendű rákok-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat, azzal a céllal, hogy naprakész képet adjunk erről a folyamatosan fejlődő témáról.
Felsőbbrendű rákok | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 513–0 Ma középső kambrium-jelenkor | ||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Alosztályok | ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
A Wikifajok tartalmaz Felsőbbrendű rákok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbbrendű rákok témájú kategóriát. |
A felsőbbrendű rákok vagy magasabbrendű rákok az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a rákok (Crustacea) altörzsének egyik osztálya. Ebbe az osztályba tartozik a rákok mintegy kétharmada, köztük a legkisebb és legnagyobb fajok.
Testüket kitinből és mészből álló páncél borítja; ahogy növekszik, a rák ezt a páncélt többször levedli. Az új páncél mindig a gyomorban található mészből képződik újra. A rák páncéljában kétféle színező anyag fordul elő: kék és piros. A kék festék meleg hatására elbomlik, ezért a főtt rákok pirosak.
A rák teste két részből áll: fejtorból és potrohból. A fejtoron növő két pár ízelt csáp rövidebbike villásan elágazik, a hosszabbik pedig általában hátracsapódik. A fejtor hasi oldalán található a rák szájnyílása, erős állkapoccsal. Ugyancsak a hasán nő az 5 pár, nem egyforma ízelt láb is. Az első pár láb ollóban végződik. A potroh sokkal keskenyebb a fejtornál, és hét szelvényből áll, minden szelvényben erős izmokkal. Az első öt szelvény hasi oldalán 1-1 pár egyszerű lábacska nő ún.( potrohlábak). Az utolsó két szelvény hosszanti irányban ellaposodott, a rák ezekkel úszik.
A rákoknál és általában a „páncéllal” rendelkező fajoknál a növekedés sokkal több problémával jár mint, mint emlős társaiknál. Mivel a páncél merev anyag, ezért az nem tud folyamatosan együtt nőni az állat belső szerveivel, ezért időnként be kell következzen az, amit vedlésnek nevezünk. A szervezet, amit úgy is mondhatunk, hogy egy tokba van zárva, mind nő és nő. Mikor a növekedés elér egy bizonyos nagyságot a páncél egy előre meghatározott szegély (vagy varrat) mentén felszakad. Így biztosítani tudja, hogy az új páncél képződni tudjon. Amikor eljön a csere ideje (az alsó páncél már szinte teljesen kifejlődött) a régi páncél végleg leválik a testről. Viszont mivel az új páncél még puha, nem szilárdult meg, ezért az rák vagy vízzel vagy levegővel felduzzasztja annyira hogy kissé nagy legyen a test fejlettségi szintjéhez, így biztosítja azt, hogy ismét tudjon nőni az állat.
A fejtor két oldalán a páncél kissé eltávolodik a testtől, az így kialakult üreg a kopoltyú. Ahogy a víz áthalad a kopoltyún, az kiszűri az oxigént a vízből.
Amikor a rák úszik, behajlítja a potrohát és a farokúszójával a hasa alá hajtja a vizet. Ez által előre hajtja a vizet, miközben a rák teste hátrafelé mozdul el. A mederfenéken a fejtor hasi oldalán levő 4 pár lábán jár (az első lábpárat ekkor sem használja, mert az ollós).
Az osztályt az alábbi alosztályokra, öregrendekre és rendekre tagolják: