Ma a Ínség-szikla-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Ínség-szikla egy olyan téma, amely sok vitát és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel nagy hatással van életünkre. A technológia és a globalizáció térnyerésével a Ínség-szikla minden területen releváns témává vált, a politikától a popkultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ínség-szikla különböző aspektusait és társadalmunkra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy hogyan alakítja a világot, amelyben élünk.
Ínség-szikla | |
Az Ínség-szikla kibukkanása 2011. november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt | |
Magasság | 95,76 m |
Hely | Budapest, XI. kerület |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ínség-szikla témájú médiaállományokat. |
Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő, Ínség-zátony egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában, a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél. A főváros legalacsonyabb pontja. A népnyelv szerint pedig „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa”. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő.
A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő.
A Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé. 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett. Pozíciója:
Nevét onnan kapta, hogy csak aszályos időszakban, alacsony vízállásnál látható.
Néha a nevét többes számban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz ahhoz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik, és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amelyek külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint egyesek magától az Ínség-sziklától függetlenek.
A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. 1898-1899 között a Szent Gellért rakpart kiépítésekor a felsőbb sziklákat felrobbantották. A vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. A Szabadság híd budai pillére részben egy hasonló kőszirtre épült.
A 2000-es évek elején az M4-es metróvonal előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is. Mivel az Ínség-szikla felett folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.
Az Ínség-szikla kibukkanását az utóbbi időszakban 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében és 2018 augusztus elejétől egészen november elejéig meg lehetett figyelni. 2018. október 25-én 33 cm lett az abszolút negatív rekord (LKV). A Szabadság hídnál pedig észlelhetővé váltak a híd korábban sosem látott, háborúban felrobbantott maradványai. 2022 augusztusában, majd 2023 októberében ismét kibukkant a szikla.