Kelenföldi Szent Gellért-plébánia

A mai világban a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomban betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia állandó beszédtéma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia példátlan jelentőségűvé vált, heves vitákat váltva ki, és emberek millióinak érdeklődését világszerte. Ebben a cikkben a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását tárjuk fel.

Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia
Vallásrómai katolikus
Eredettabáni plébánia, ciszterci plébánia
Lelkészi vezetőKelemen Imre
Tisztségeplébános
Alapítva1930 (egyházközség)
1933 (lelkészség)
1937 (plébánia)
Ország Magyarország
SzékhelyBudapest, Bartók Béla út 149.
A Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia weboldala

A Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia Budapest XI. kerületének egyik katolikus plébániája. Első temploma 1930-ban épült a Kelenföldi pályaudvar közelében, és 2014-ben bontották le. Az új Szent Gellért-templomot az eredeti helyszíntől kicsit távolabb emelték, építését 1984-ben kezdték meg, felszentelésére 1992-ben került sor.

A plébánia az Esztergom-Budapesti főegyházmegye Budai-Középső Espereskerületéhez tartozik. Hozzá tartozik a Szent Szabina lelkészség és Szent Benedek Tanulmányi Ház.

Története

Az egyházközség létrejötte és az első templom

Budapest Kelenföld városrészében 1920-ban alakult meg a Kelenföldi Templomépítő Egyesület; a vasárnapi szentmiséket abban az időben a városrész leányiskolájának tornatermében tartották. Közben az egyesület céljainak megfelelően és nevéhez híven megkezdték egy templom építését is, amit elkészültét követően dr. Mészáros János érseki helynök áldott meg 1930-ban. Ugyanebben az évben szervezték meg az önálló egyházközséget is, részben a ciszterci plébánia, részben a tabáni plébánia területéből; a plébánia megszervezését a főhatóság megbízása alapján dr. Takách János végezte. 1933-ban önálló lelkészség létesült itt, a plébániai jogot pedig 1937-ben nyerte el az egyházközség. A plébánián 1930-tól van önálló anyakönyvezés, a korábbi anyakönyvek a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.

Az 1930-as években számos közösség működött a plébánián, köztük a 419. sz. Huba cserkészcsapat (ill. vízicserkészcsapat 6 hajóval). A csapatnak 1935-ben már csónakháza állt a Magyar Cserkészszövetség népszigeti Központi Vízitelepén.

Mivel az elsőként emelt, mindössze 163 négyzetméteres alapterületű templomot valójában csak ideiglenesnek szánták, 1940-ben gyűjtésbe kezdtek egy új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére; az építmény terveit dr. Irsy László készítette el. A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Néhány évvel a háború vége után, 1948-ban ugyan a plébánia megvásárolta a XI. kerületi Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant, egy kisegítő kápolna és egy sekrestyés lakás létesítésének céljára, de a kommunizmus térnyerése nem segítette az egyházközség fejlesztési terveit: a telket az állam kisajátította a Kőfaragóipari Vállalat számára.

Az 1950-es években itt jött létre a Regnum Marianum első, rendházon kívül alapított közössége, melynek keretei között aktív ifjúsági élet folyt. Ezért a plébánia káplánjai közül Rózsavölgyi László, Emődi László és Keglevich István ellen is büntetőeljárás indult, és 1961-ben, illetve 1965-ben is koncepciós perben (első és második regnumi per) börtönbüntetésre ítélték őket. A kelenföldi regnumi közösségben nőttek fel Bajcsy Lajos, Balás Béla, Blanckenstein Miklós, Diószegi László és Blanckenstein György későbbi regnumi atyák.

A kommunista hatalomátvétel után az egyesületek megszűntek, a közösségi élet összezsugorodott. 1969-ben a régi városrészek lebontásával a hívek egy része más városrészekbe költözött; a plébánia az újonnan felépült kelenföldi és őrmezői lakótelepre (1971) költözőket próbálta megszólítani.

A régi templomot a gyülekezet 1992-ig használta, habár az épület állapota fokozatosan romlott, a rendszerváltás körüli években a szerkezete is megroggyant, később pedig a tetőzete is berogyott. Megüresedése után a helyiségben egy ideig hajléktalanellátást végzett az egyház, majd ideiglenes építőanyag-raktárnak használták egy részét. Az 1990-es évek második felében ismét az államhoz került, ettől fogva az állaga még gyorsabb romlásnak indult, olyannyira, hogy 2012 körül le is kellett falazni a bejáratát, nehogy valamelyik építőelem ráomoljon egy oda behúzódó hajléktalanra. Az épületet, amely sosem kapott műemléki címet, végül 2014. szeptember közepén bontottatta le az egyházközség. Helyén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kollégiumot épített, mely 2020 szeptemberében Collegium Adalbertinum néven nyílt meg.

Az új templom építése

Szent Gellért-templom
VédőszentSzent Gellért
Építési adatok
Építése1984–1992
TervezőjeKiss András
Felszentelés1992
Elérhetőség
TelepülésBudapest XI. kerülete
Hely1115 Budapest, Bartók Béla út 149.
Elhelyezkedése
Szent Gellért-templom (Budapest)
Szent Gellért-templom
Szent Gellért-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az új templom ötlete és pénzügyi alapjának megteremtése Krichenbaum József plébános nevéhez fűződik. Ő érzett rá arra a magyarországi piaci űrre, hogy minden temetkezési forma csak 25 évre biztosít elhelyezést. Ezzel szemben az épülő templom altemplomában kialakított urnatemetőben kezdetben egyszeri megváltási díjért korlátlan ideig biztosította a végső nyughelyet 1 fülkében akár 4 embernek is. Különösen a külföldre került magyarok körében lett népszerű, hiszen így leszármazottak nélkül is a végső nyughely valóban egy magyarországi végső nyughely lehetett. A korlátlanság lehetőségét később az egyház megtiltotta, de az ötlet elérte célját a még szocializmus idején elkezdett legnagyobb méretű új templom felépült.

A Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise 1992 karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg Kiss András Ybl-díjas építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. 1997-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést 2003 őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.

Időközben, 1999 augusztusára megépült a templom harangtornya is, illetve ugyanebben az időszakban nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje; ez utóbbiban Szent István és Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit bronz mellszobra látható. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is.

A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.

A Budapest-kelenföldi Szent Gellért templom tornyában 3, az urnatemető feletti haranglábon 1 harang lakik. A nagy- , közép- és lélekharang kiemelt jármon, a kisharang egyenes jármon függ. A három nagyobb harang csőlineáris motorral szól, a lélekharang kézzel húzva szólaltatható meg.

A templom búcsúnapja védőszentjének, Szent Gellért vértanú püspöknek emléknapja: szeptember 24.

2023 szeptemberében megalakul az 1049. sz. Márton Áron cserkészcsapat.

Papjai

A templom a Bartók Béla út felől nézve
A templom belseje
Az altemplom

Plébánosok

Év Név Megjegyzés
1930–1954 Dr. Takách János
1955–1979 Dr. Élő József 1954.09.01-jétől plébánoshelyettes, 1955.02.01-jétől plébános
1979–2001 Krichenbaum József
2001 Musits Antal ideiglenesen plébániai kormányzóként
2001–2020 Forgács Alajos
2020– Kelemen Imre

Káplánok

Év Név Megjegyzés
(...)
1945 Tompa Nándor
1946 Sulyok László
1947–1948 Dunay Antal
1948–1949 Sághy Ferenc
?–1954 Dr. Élő József 1954-től plébánoshelyettes, majd plébános
1949–1957 Rózsavölgyi László
1954–1960 Keglevich István
? (1954 után)–? (1958 után) Réthy László
1958–1960 Emődi László
1960–1961 Gallai József
(...)
? (1972 után)–? (1984 előtt) Turcsik György
1979–1984 Bodó Károly
1984–1990 Lipp László
1990–1993 Kemenes Gábor
1993–1994 Sulok Tibor
1994–2004 Ailer Gáspár
2002–2006 Zsiga Péter
2006–2009 Ujházy Lóránd
2009–2011 Paduraru Iulian
2011–2013 Lak Gábor
2013–2015 Ádám Miklós
2015–2020 Bakos Zsolt
2020–2021 Tihanyi Péter
2021– Riesz Domonkos

Kisegítő lelkészek

2005–2007 Siményi Ferenc
2018– Müller György
2019–2021 Charles Ejieji

Állandó diakónusok

Év Név Megjegyzés
(...)
1998– Börcsök Árpád
2006– Kovács Ferenc
2017– Szarvas Levente

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Budapest-Kelenföld - Szent Gellért plébánia (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  2. ↑ a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  3. ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 11:30 – 12:32. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  4. ↑ szerk.: Tabajdi Gábor, Szigeti László: Magyar cserkészélet (1910–1948) (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Magyar Cserkészszövetség, 301. o.. ISBN 978-963-8305-64-0 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 7. 
  5. ↑ a b Szép csendben lebontották a kelenföldi templomot (magyar nyelven). Falanszter blog, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  6. ↑ a b Emődi László.szerk.: Fodor Bertalan: A Regnum Marianum története 1900–1970 (pdf) (magyar nyelven), Regnum Marianum. ISBN 978-963-12-6693-1 (2016). Hozzáférés ideje: 2020. október 15. 
  7. ↑ Dobszay János. Így – vagy sehogy! Fejezetek a Regnum Marianum életéből (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Regnum Marianum. ISBN 963 85036 8 8 (1991). Hozzáférés ideje: 2020. október 15. 
  8. ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 20:33 – 20:48. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  9. ↑ a b Atyák a Regnum Marianum akácfáján (pdf) (magyar nyelven), Regnum Marianum (1996). Hozzáférés ideje: 2020. október 15. 
  10. ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 22:30 – 23:20. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  11. ↑ Kollégium Budapesten a XI. kerületben. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  12. ↑ Hírlap, Jávorszky Béla Szilárd – Magyar: Amíg a templom áll, el nem évülünk. www.jbsz.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  13. ↑ Kelemen Imre: Évközi 11. vasárnap - Hirdetések (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia, 2023. június 17. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
  14. ↑ a b Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 20:02 – 20:27. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  15. ↑ (2001. szeptember 2.) „Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye hírei”. Új Ember 56..  
  16. ↑ Forgács Alajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  17. ↑ a b c d Személyi változások egyházmegyénkben – 2020. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  18. ↑ Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.  
  19. ↑ a b c Krajsovszky Gábor (2016). „Keglevich István kihallgatási jegyzőkönyve és önvallomása 1956-ról”. Betekintő (3). (Hozzáférés: 2020. október 15.)  
  20. ↑ Sulyok László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  21. ↑ Sághy Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  22. ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  
  23. ↑ Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  24. ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.  
  25. ↑ Gallai József. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  26. ↑ a b c Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 24:48 – 24:57. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  27. ↑ Elhunyt Turcsik György (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  28. ↑ Bodó Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  29. ↑ Lipp László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  30. ↑ Kemenes Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  31. ↑ Sulok Tibor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  32. ↑ Ailer Gáspár. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  33. ↑ Zsiga Péter. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  34. ↑ Ujházy Lóránd dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  35. ↑ Paduraru Iulian. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  36. ↑ Lak Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  37. ↑ Ádám Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  38. ↑ http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=2&op=hhirek&id=374[halott link]
  39. ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben – 2021. Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  40. ↑ FRIEDMAN, ERWIN (1969. december 1.). „Review of A Fovarosi Kozponti Gyermekideggondizo Intezet es Halozatanak Jubileumi Evkonyve 1958-1968 (Metropolitan Central Child Guidance Institute and Network; Jubilee Yearbook 1958-1968).”. Contemporary Psychology: A Journal of Reviews 14 (12), 680–680. o. DOI:10.1037/009707. ISSN 0010-7549.  
  41. ↑ „Müller György”, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Hozzáférés: 2020. június 1.) (hu-HU nyelvű) 
  42. ↑ Charles Ejieji (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  43. ↑ Börcsök Árpád. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  44. ↑ Kovács Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)

Források

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot