Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hosszúréti-patak témáját, és kritikai és objektív szemszögből elemezzük annak különböző aspektusait. A Hosszúréti-patak olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a modern társadalomban, és fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk, hogy megértsük mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben különböző nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk a Hosszúréti-patak-ről, és átfogó és kiegyensúlyozott nézetet kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy saját véleményt alakítson ki az üggyel kapcsolatban. Az eredetétől a jövőbeli vonatkozásaiig elmélyülünk a Hosszúréti-patak minden árnyalatában, hogy teljes áttekintést adhassunk erről a ma oly fontos témáról.
Hosszúréti-patak Kő-ér | |
A 2005-ben mesterséges látványtóvá (Kána-tó) duzzasztott patak Kőérberekben | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 17 km |
Vízgyűjtő terület | 114 km² |
Forrás | torbágyi erdő |
Torkolat | Duna |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúréti-patak Kő-ér témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) a Duna jobbparti mellékvize. Nagy vízhozamú, állandó vízfolyás. 17 km hosszú.
A patak forrása a torbágyi erdőben található, és többek között Biatorbágy, Budakeszi, Törökbálint Budaörs területét érintve gyűjti össze a Budaörsi- és Budakeszi-medence vizeit és a fővárosba Kamaraerdőnél belépve vezeti le Kőérberek - Rózsavölgyön át Budafok irányába. Albertfalva és Budafok határán torkollik a Dunába.
Vízgyűjtő területe 114 négyzetkilométer, ami a Dunántúli-középhegység nagytájon belül, a Dunazug-hegyvidék középtáj legkeletibb részén, főként a Budakeszi- és Budaörsi-medence kistájakon terül el.
A patakon létesített első nagyobb mesterséges állóvíz az 1970-ben keletkezett Törökbálinti-tó volt.
A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok nagy terhelést okoznak a patak vízhálózatának, de ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít.
A patak nyomvonala a budapesti agglomerációba esik, és annak beépítettsége, a növényzet fokozatos visszaszorulása kedvezőtlenül befolyásolja a vízszállító-képességet. Erre markáns példa volt a 2010. május 30-ai heves felhőszakadás, amely komoly árvizeket okozott Törökbálinton, majd az innen levonuló víz útjába eső Budafokon. A patak alsó szakaszán a közvetlenül mellette haladó 41-es villamos pályáját is elöntötte.
A patakba torkollik Budaörs és Törökbálint határán a Hosszúréti-árok (Dulácska-patak) és a Budakeszi-árok, Kamaraerdőnél pedig a Budaörsi-árok.