A mai világban a Óhodász olyan téma, amely nagy aktualitásra tett szert, és mind a szakértők, mind a nagyközönség érdeklődésére vált. A Óhodász megjelenése óta folyamatos vitákat váltott ki, ellentmondó véleményeket generált, és számos vizsgálatot és elemzést indított el különböző területeken. Ennek a cikknek a célja, hogy alaposan foglalkozzon ezzel a témával, és elemezze jelentőségét, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Ezen a vonalon a Óhodász-hez kapcsolódó különböző nézőpontok és érvek kerülnek feltárásra, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly fontos kérdésről.
Óhodász (Althodis) | |
Óhodász | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Városhodász része |
Járás | Városhodász |
Alapítás éve | 1374 |
Polgármester | Johann Wallner (SPÖ) |
Irányítószám | 7464 |
Forgalmi rendszám | OW |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhodász témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Óhodász (németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas) Városhodász része, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Rohonctól 7 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység déli oldalán fekvő hegyvidéki település.
A falut egykor hódvadászok lakták, innen a neve.
1374-ben "Hodaz" néven említik először, a Németújvári grófok alapították német telepesekkel. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott. 1532-ben a török teljesen elpusztította, 1559-ben a Batthyányak horvátokkal telepítették újra. 1580 körül lakói felvették a református hitet. 1621-ben Bethlen hadai felégették. 1634-ben gróf Batthyány Ádám áttérését követően lakói is visszatértek a katolikus hitre. 1650-ben pestis néptelenítette el.
Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."
Fényes Elek szerint "Ó-Hodász, horvát falu, Vas vmegyében; 179 kath. lak. A rohonczi urad. tartozik."
Vas vármegye monográfiája szerint "Ó-Hodász. Házszám 50, lélekszám 316. Lakosai r. kath. vallású horvátok. Postája Város-Hodász, távírója Rohoncz. A falu házai szétszórtan, hegyoldalon fekszenek. Földesura a Batthyány-család volt."
1910-ben 336, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Városhodászhoz csatolták.