Úszor

Napjainkban a Úszor nagy jelentőségű témává vált a társadalomban. Idővel egyre nagyobb figyelmet kapott a szakértők és a nagyközönség körében. Ez a jelenség széles körű vitát váltott ki a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. A Úszor bebizonyította, hogy jelentős hatással van az emberek életére, és befolyása folyamatosan bővül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Úszor jelentőségét, és megvitatjuk a következményeit különböző összefüggésekben.

Úszor (Kvetoslavov)
Az úszori vasútállomás
Az úszori vasútállomás
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1230
PolgármesterSojka Zoltán
Irányítószám930 41
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség1744 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület8,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 17° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 17° 20′ 30″
Úszor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Úszor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Korpusz

Úszor (szlovákul Kvetoslavov, korábban Úzor, németül Austern) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Somorjától 4 km-re északkeletre fekszik.

Története

A települést 1230-ban "Vzor" néven említik először. 1282-ben "Vzur", 1290-ben "Wozor", 1294-ben "Zor", 1808-ban "Uszor" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Egykori templomát már 1390-ben említik, ma a községnek csak egy kápolnája van. Több nemesi család birtoka volt. A 16. században a Farkas, a 17. században a Forgách, a 18. században a Bittó és Naszvady, a 19. században a Pongrácz család birtoka volt. 1553-ban 7 és fél portával adózott. 1715-ben 6 adózója volt. 1828-ban 28 házában 221 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Uszor, (Ausztern), Poson m. magyar falu, ut. p. Somorjához 1/4 órányira: 159 kath., 9 evang. lak., egynehány urasági lakházakkal. Szántóföldei középtermékenységüek; rétje, erdeje nincs. F. u. a Naszvady, Udvarnoky örökösök, u. m. Bittó, Petőcz, Sárkány, s m. t."

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Uszor, magyar kisközség a Csallóközben, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 279, a házainak száma meg 37. Szintén régi község, mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. Öt évvel később Uzor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. 1339-ben Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk, 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. A XVI. század első felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. A XVI. század közepéről való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7 1/2 portája. 1647-ben Forgách Jánosné, 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. Később németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk; de ismét visszamagyarosodott és a mult század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök, u. m. a Bittó, Petőcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. Ide tartozik Fakó puszta is, mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. Később az Esterházyak lettek az urai. A községben ma Pongrácz Frigyesné grófnőnek van nagyobb birtoka. A lakosok gazdakört tartanak fenn. A községben csak kápolna van, mely 1883-ban épült, holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. A határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak, melyek tömegesen fordulnak elő. A lakosok azt hiszik, hogy valamely harczban elesettek maradványai. Erre azonban történeti adatok nincsenek. A község postája Somorja, távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor."

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. 1948-ig Úzor volt a szlovák hivatalos neve.

Népessége

1880-ban 217 lakosából 198 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 232 lakosából 215 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 279 lakosából 276 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 262 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 326 lakosából 315 magyar és 2 szlovák volt.

1930-ban 450 lakosából 296 magyar és 148 szlovák volt.

1941-ben 377 lakosából 367 magyar és 2 szlovák volt.

1991-ben 777 lakosából 412 magyar és 320 szlovák volt.

2001-ben 822 lakosából 383 szlovák, 378 magyar és 34 cseh volt.

2011-ben 949 lakosából 576 szlovák és 310 magyar volt.

2021-ben 1744 lakosából 1379 (+29) szlovák, 265 (+26) magyar, (+3) cigány, 1 (+7) ruszin, 56 (+5) egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

  • Kápolnája 1883-ban épült neogótikus stílusban.

Gazdasága

A szocializmus évtizedeiben az egykori Csehszlovákia egyik jelentős növénynemesítő állomása működött a községben. Az állami vállalatot 1995 decemberében privatizálták, aminek következtében gazdasági eredményei az 1990-es évek végére jelentősen leromlottak.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
  4. ↑ ma7.sk
  5. ↑ Plus 7 dní, 1999/17 lapszáma; Martina Pavlovčíková: Kvetoslavov už nekvitne című írása

Források

Külső hivatkozások

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot