Nagymad

A Nagymad probléma napjaink egyik legfontosabb kérdése. Hatása a társadalom különböző aspektusait fedi le, a gazdaságtól a politikáig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Nagymad-et, feltárva eredetét, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül közelebbről megvizsgáljuk a Nagymad körüli vitákat és vitákat, valamint ennek a jelenségnek a jövőbeni lehetséges következményeit. Ezzel a részletes elemzéssel azt reméljük, hogy teljes és gazdag perspektívát nyújtunk a Nagymad-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy jobban megértse annak jelentőségét a mai világban.

Nagymad (Mad)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterLászló Gábor
Irányítószám930 14
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség571 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület7,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 15″, k. h. 17° 39′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 15″, k. h. 17° 39′ 30″
Nagymad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymad (szlovákul Mad) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 5 km-re délkeletre, a Duna menti síkságon, a Csallóköz közepén fekszik Nyékvárkony és Albár között.

Élővilága

  • Gólyafészek
    Gólyafészek
  • Gólyák 2013-ban
    Gólyák 2013-ban
  • 2022
    2022
  • 2023
    2023

A faluban elektromos oszlopon egy gólyafészket tartanak nyilván, amelyre 2013-ban fémkosarat szereltek. Abban az évben két fiókát számoltak össze.

Története

1254-ben Mod néven említik először. 1260-ban Mod, illetve Nagmod, 1299-ben Felmod néven szerepel az írott forrásokban. A 16. század második felében a település elpusztult. Több nemesi család birtoka volt, majd a 16. századtól a Dóczyaké és másoké. 1828-ban 88 háza és 634 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "MÁD. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai kevés katolikusok, és többen reformátusok fekszik Albárhoz nem meszsze, Alistál, és Perényi pusztával határos; határja leg inkább rozsot terem, káposztát, kukoritzát középszerűen, erdője nints, réttye kevés, piatza Szerdahelyen és Samarján van."

Fényes Elek szerint "Mad (Nagy), magyar falu, Poson vmegyében, Szerdahelytől délre 1/2 órányira. Táplál 316 kath., 3 evang., 285 ref., 13 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, s ekklézsia. Határának egy része vizenyős; rétje, legelője bőven, sok burgonya. Közönséges vélekedés, hogy hajdan Corvin Mátyás itt gyakran mulatozott, s innen származott azon anekdota is, mintha egyszer távollétében a nagy-madiak egy kedves kis körtvély-fáját kivágván, őket megátkozta, s „csiribiri rosz embereknek” nevezte volna. Ut. posta Somorja."

Pozsony vármegye monográfiájában "Mad, alsócsallóközi magyar kisközség, 96 házzal és 470, egyenlő részben róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Királyi birtok volt, a hol a hagyomány szerint Mátyás király gyakran tartózkodott. Ismeretes a Mátyás korabeli népregékből is. A király vadásztanyája állítólag a község mellett elterülő nagy erdőben lett volna. A község újabbkori nemesi birtokosait nem ismerjük. Református temploma 1788-ban épült. 1847-ben az egész község a templommal és a paplakkal együtt leégett. A falu postája Dunaszerdahely, távírója és vasúti állomása pedig Albár."

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Testvértelepülések

Népessége

1910-ben 438, túlnyomórészt magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 469 lakosából 449 magyar és 19 szlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 459 magyar és 58 szlovák volt.

2021-ben 571 lakosából 486 (+5) magyar, 61 (+9) szlovák és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

  • Református temploma 1788-ban épült.
  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1869-ben épült neoklasszicista stílusban.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk. . (Hozzáférés: 2013. július 11.)
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
  6. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

Commons:Category:Mad, Dunajská Streda District
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymad témájú médiaállományokat.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot