A mai cikkben a Nagyszarva-ről fogunk beszélni. Ez egy olyan téma, amely sok embert érdekelt a történelem során, és amely ma is vitákat generál. A Nagyszarva eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Nagyszarva-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Nagyszarva egy lenyűgöző téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Nagyszarva (Rohovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Dunaszerdahelyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1250 |
Polgármester | László Zoltán |
Irányítószám | 930 30 |
Körzethívószám | 031 |
Forgalmi rendszám | DS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1108 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 74 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 123 m |
Terület | 16,14 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 17° 24′ 30″ | |
Nagyszarva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszarva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagyszarva (szlovákul Rohovce, korábban Veľká Sarva) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Egykor Szentandrás, Szentandrásfa és Szentandrásfalva néven is szerepelt. Kövecses (Štrkovec) tartozik hozzá.
Dunaszerdahelytől 15 km-re nyugatra, a Csallóköz déli részén fekszik
1250-ben Zerva néven említik először. 1294-ben Magna villa Zorus, 1309-ben Sanctus Andreas, 1397-ben Nagzarua, 1410-ben Zenthandras néven szerepel az írott forrásokban. Királyi udvarnokok lakóhelye volt, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ezután több nemesi család követte egymást a birtokosok között, a legjelentősebbek a Sárkány, az Illésházy, a Batthyány és Pongrácz családok voltak. Az egykori Szentandrás (Andrásfalva) a mai településtől északra feküdt. A településnek egykor vára volt, melyet a 15. században a Sárkány család építtetett. 1521-ben II. Lajos is vendégeskedett benne. 1570-ben új tulajdonosa Illésházy István reneszánsz kastéllyá alakíttatta át. A Batthyány család előbb barokk, majd a 19. század közepén a Pongrácz család klasszicista stílusban építtette át. Gróf Pongrácz Pál mintagazdaságot létesített a közel 4000 holdas birtokon. Egyházi iskoláját 1892-ben alapították.
Vályi András szerint „Nagy Szarva, Kis Szarva. Két falu Poson Várm. Kis Szarvának földes Urai több Urak; Nagy Szarvának pedig Gr. Illésházy Uraság, a’ kinek épűletével jelesíttetik; fekszenek Vajkához közel, és annak filiáji; határjai jók, vagyonnyai is külömbfélék.”
Fényes Elek szerint „Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országut mellett. Van egy nagy, órával ékesitett négyszegletü kastélya, kath. filial-temploma, egy kis erdőcskéje, 329 kath., 1 ref. lak., kik sok és jó szántóföldekkel birnak. Rétei hasznosak, valamint az uraság majorsága és juhtenyésztése is igen nevezetes. Ezelőtt derék urasági ménese volt, melly tartós kocsi-lovakat nevelt. Birta ezen helységet a hozzá tartozó uradalommal együtt, a közönségesen szeretett, s jobbágyaihoz igen kegyes ur gróf Illésházy István, ki utolsó éveiben maga is itten tartá lakását. Ut. p. Somorja.”
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Kastélyát a második világháborút követő időkben súlyosan megrongálták és kirabolták.
1880-ban 420 lakosából 398 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 387 lakosából 379 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 449 lakosából 441 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 448 lakosából 446 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 526 lakosából 525 magyar és 1 csehszlovák volt.
1930-ban 504 lakosából 493 magyar és 5 csehszlovák volt.
1941-ben 533 lakosa mind magyar volt.
1991-ben 1103 lakosából 971 magyar és 102 szlovák volt.
2001-ben 1037 lakosából 909 magyar és 120 szlovák volt.
2011-ben 1192 lakosából 852 magyar és 204 szlovák volt.
2021-ben 1108 lakosából 828 (+31) magyar, 238 (+24) szlovák, 2 (+2) cigány, 14 (+1) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.