A mai világban a Felsővámos iránti érdeklődés folyamatosan nő. Akár mai relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Felsővámos széles közönség figyelmét felkeltette. Az évek során viták, kutatások és tanulmányok születtek, amelyek elmélyültek annak jelentésében és jelentőségében. A Felsővámos mind az akadémiai, mind a populáris szférában őszinte érdeklődést váltott ki, és mindenféle elmélkedést és vitát váltott ki. Ebben a cikkben elmélyülünk a Felsővámos világában, és feltárjuk annak számos oldalát, azzal a céllal, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját a mai társadalomban.
Felsővámos (Horné Mýto) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Dunaszerdahelyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1406 |
Polgármester | Almási Ernő |
Irányítószám | 930 13 |
Körzethívószám | 031 |
Forgalmi rendszám | DS |
Népesség | |
Teljes népesség | 905 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 79 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 113 m |
Terület | 12,11 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 37″, k. h. 17° 45′ 16″ | |
Felsővámos weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővámos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsővámos (1899-ig Vámosfalu, szlovákul Horné Mýto) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Dunaszerdahelytől 12 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik.
Felsővámoson jó ideje létezik gólyafészek, amely ma egy alátétre van áthelyezve. 2013-ban 4 fióka kelt ki, de egy elpusztult.
A falu neve már az 1268-as pápai tizedjegyzékben felbukkan Wamus néven. Más források szerint csak 1406-ban említik először. A település a középkorban vámszedőhely volt. 1553-ban Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály 3 portával birtokos a faluban. 1683. február 23-án a török rajtaütött a településen, kirabolta, felégette és 104 helyi lakost, akik nem tudtak időben elmenekülni fogságba hurcolt. A 17. század végén a Pálffy család birtoka lett.
Mai római katolikus templomát a régi helyén 1775-ben építették barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban átalakították. 1828-ban Felsővámos 67 házában 485 lakos élt.
Vályi András szerint "VÁMOSFALU. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vásárúthoz nem meszsze, és annak filiája; postája is vagyon, határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye kevés, gyakran károkat szenyvednek az áradások miatt, piatzok Szerdahelyen van."
Fényes Elek szerint "Vámosfalu, Poson m., magyar falu, a kis Duna szigetjében, Vásáruthoz 1 fertálynyira: 492 kath., 10 zsidó lak. Kétnyomásu határa termékeny; rétje kevés; fája elég. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Komárom."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban a szomszédos Vásárút községgel egyesítették Trhové Mýto néven, 1990 óta újra külön községek.
1910-ben 567, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 957 lakosából 873 magyar és 62 szlovák volt.
2021-ben 905 lakosából 771 (+29) magyar, 114 (+8) szlovák, 3 (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.