1981-es Formula–1 monacói nagydíj

Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a 1981-es Formula–1 monacói nagydíj-et, feltárva annak különböző oldalait és életünkre gyakorolt ​​hatását. A 1981-es Formula–1 monacói nagydíj egy olyan téma, amely milliók figyelmét ragadta meg világszerte, és vitákat és elmélkedéseket váltott ki fontosságáról és relevanciájáról. Ahogy belemélyedünk a 1981-es Formula–1 monacói nagydíj elemzésébe, felfedezzük annak több dimenzióját, és azt, hogy hogyan befolyásolja társadalmunkat, kultúránkat és világlátásunkat. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a 1981-es Formula–1 monacói nagydíj továbbra is a szakértők és a nagyközönség nagy érdeklődésére számot tartó téma. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a 1981-es Formula–1 monacói nagydíj-ről.

Monaco 1981-es monacói nagydíj
Az évad 6. versenye a 15-ből
az 1981-es Formula–1 világbajnokságon.
Versenyadatok
Dátum1981. május 31.
Hivatalos elnevezésXXXIX. Grand Prix Automobile de Monaco
HelyszínCircuit de Monaco, Monaco
Versenypálya3,312 km
Táv251,712 km
Körök76
Időjárásnapos
Pole-pozíció
VersenyzőBrazil Nelson Piquet
(Brabham-Ford)
Idő1:25,710
Leggyorsabb kör
VersenyzőAusztrália Alan Jones
(Williams-Ford)
Idő1:27,470 (48. a(z) 76-ból)
Dobogó
ElsőKanada Gilles Villeneuve
(Ferrari)
MásodikAusztrália Alan Jones
(Williams-Ford)
HarmadikFranciaország Jacques Laffite
(Ligier-Matra)

A monacói nagydíj volt az 1981-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama.

Futam

Nelson Piquet 1981-ben

Az első rajtkocka Piquet-é lett, Villeneuve második, a Lotusszal versenyző Nigel Mansell harmadik lett. A rajt után Andrea de Cesaris és Mario Andretti összeütközött, az élmezőnyben nem történt változás. Mansell a 16. körben a hátsó felfüggesztés miatt, majd Reutemann váltóhiba miatt esett ki. Alan Jones ezután felzárkózott az élen haladó Piquet és Villeneuve mögé. Az 53. körben a brazil a korlátnak ment, így számára véget ért a verseny. Jones ekkor az élre állt. A 67. körben az ausztrál versenyző a boxba hajtott technikai probléma miatt, és bár Villeneuve elé tudott visszajönni, a kanadai három körrel a futam leintése előtt megelőzte, és megnyerte a versenyt. Jones második, Laffite harmadik lett.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 27 Kanada Gilles Villeneuve Ferrari 76 1:54:23,38 2 9
2 1 Ausztrália Alan Jones Williams-Ford 76 + 39,91 7 6
3 26 Francia Jacques Laffite Ligier-Matra 76 + 1:29,24 8 4
4 28 Francia Didier Pironi Ferrari 75 + 1 kör 17 3
5 3 USA Eddie Cheever Tyrrell-Ford 74 + 2 kör 15 2
6 14 Svájc Marc Surer Ensign-Ford 74 + 2 kör 19 1
7 33 Francia Patrick Tambay Theodore-Ford 72 + 4 kör 16  
Kiesett 5 Brazil Nelson Piquet Brabham-Ford 53 Kicsúszás 1  
Kiesett 7 UK John Watson McLaren-Ford 52 Motorhiba 10  
Kiesett 4 Olaszország Michele Alboreto Tyrrell-Ford 50 Ütközés 20  
Kiesett 23 Olaszország Bruno Giacomelli Alfa Romeo 50 Ütközés 18  
Kiesett 15 Francia Alain Prost Renault 45 Motorhiba 9  
Kiesett 2 Argentína Carlos Reutemann Williams-Ford 33 Váltó 4  
Kiesett 11 Olaszország Elio de Angelis Lotus-Ford 32 Motorhiba 6  
Kiesett 16 Francia René Arnoux Renault 32 Kicsúszás 13  
Kiesett 29 Olaszország Riccardo Patrese Arrows-Ford 29 Váltó 5  
Kiesett 12 UK Nigel Mansell Lotus-Ford 15 Felfüggesztés 3  
Kiesett 30 Olaszország Siegfried Stohr Arrows-Ford 14 Üzemanyagrendszer 14  
Kiesett 8 Olaszország Andrea de Cesaris McLaren-Ford 0 Ütközés 11  
Kiesett 22 USA Mario Andretti Alfa Romeo 0 Ütközés 12  
NK 20 Finn Keke Rosberg Fittipaldi-Ford        
NK 25 Francia Jean-Pierre Jabouille Ligier-Matra        
NK 6 Mexikó Héctor Rebaque Brabham-Ford        
NK 21 Brazil Chico Serra Fittipaldi-Ford        
NK 32 Olaszország Piercarlo Ghinzani Osella-Ford        
NK 31 Olaszország Beppe Gabbiani Osella-Ford        
NK 10 Svéd Slim Borgudd ATS-Ford        
NK 18 Írország Derek Daly March-Ford        
NK 17 Chile Eliseo Salazar March-Ford        
NK 35 UK Brian Henton Toleman-Hart        
NK 36 UK Derek Warwick Toleman-Hart        

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Argentína Carlos Reutemann 34 1. UK Williams-Ford 58
2. Ausztrália Alan Jones 24 2. UK Brabham-Ford 25
3. Brazília Nelson Piquet 22 3. Olasz Ferrari 17
4. Kanada Gilles Villeneuve 12 4. Francia Ligier-Matra 11
5. Francia Jacques Laffite 11 5. UK Arrows-Ford 10
6. Olasz Riccardo Patrese 10 6. UK Lotus-Ford 8

Statisztikák

Vezető helyen:

  • Nelson Piquet: 53 (1-53)
  • Alan Jones: 19 (54-72)
  • Gilles Villeneuve: 4 (73-76)

Gilles Villeneuve 5. győzelme, Nelson Piquet 5. pole-pozíciója, Alan Jones 9. leggyorsabb köre.

Források


Előző nagydíj:
1981-es Formula–1 belga nagydíj
FIA 1981-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1981-es Formula–1 spanyol nagydíj
Előző nagydíj:
1980-as Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1982-es Formula–1 monacói nagydíj