Antarktika
Ebben a cikkben a Antarktika-et különböző szögekből és nézőpontokból vizsgáljuk meg. A Antarktika a történelem során vita és elmélkedés tárgyát képező téma, amely ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben az értelemben elmélyülünk a Antarktika különböző dimenzióiban, elemezve többek között a társadalomra gyakorolt hatását, az akadémiai téren való relevanciáját, a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Ezzel a feltárással arra törekszünk, hogy átfogó víziót kínáljunk a Antarktika-ről, elmélyülve annak jelentésében, következményeiben és a jelenkori valóságban elfoglalt helyében.
 |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni az Antarktisz szócikkel. |
| Antarktika | |
.svg) | |
| Népességi adatok | |
| Népesség | évszaktól függően 1000–5000 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14 200 000 km² |
| Országok | 0 |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 25–0 Ma |
| Idő | oligocén-holocén |
Antarktika a Föld Déli-sarkja körül fekvő földrész, az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék része. A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen Antarktika Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross-selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B-selfjég, Larsen C-selfjég. A Föld jégkészletének 90%-a Antarktika jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.
Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 4892 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:
- Lambert-gleccser – 434 km
- Rennick-gleccser – 257 km
- Beardmore-gleccser – 161 km
Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, a 3795 m magas Mount Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.
Antarktika átlagban a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens, átlagos tengerszint feletti magassága a legnagyobb a kontinensek közül. Az Antarktika nagy része sarkvidéki sivatag, az évi átlagos csapadékmennyiség a partvidéken 200 mm körüli, a kontinens belsejében ennél is kevesebb, helyenként 50 mm alatti. A mért legalacsonyabb hőmérséklet a −89,2 °C-t is elérte, a világűrből mérve a −94,7 °C-t. Az évi átlagos hőmérséklet a partvidéken −10 °C, a parttól távol −60 °C körüli.
A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. évi döntése értelmében a földrész neve Antarktika, megkülönböztetve így azt az Antarktisztól. Az Antarktisz a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, amely magába foglalja az Antarktikát és a körülötte fekvő szigeteket és óceánt.
Élővilága
Antarktika jege alatt mintegy 70 tó rejlik. A legnagyobb, legmélyebb és legismertebb tavat Vosztok-tónak hívják, melyet több mint 3700 m jég borít. Kutatók több tónál is kísérletet tettek, hogy a jégpáncél átfúrásával elérjék a vízfelszínt. A vízmintákban bakteriális élet nyomait keresik, de a földtörténet klímaváltozásairól is újabb információkat remélnek.
A korábbi sikertelen kísérletek után 2013-ban jelentették be, hogy a WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) nevű amerikai program kutatóinak fúrásukkal sikerült elérni a kb. 800 m-rel a jégfelszín alatt lévő Whillans-tavat.
A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Antarktikán találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegység 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag.
Éghajlata
Antarktika a legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktikai Száraz-völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500–600 mm (például: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 °C (Vosztok kutatóállomás, 1983. július 21.).
Őstörténete
Negyedmilliárd évvel ezelőtt erdős szigetek voltak a déli-sark közelében. 208−144 millió évvel ezelőtt Antarktika egybefüggött Ausztráliával. 40 millió évvel ezelőtt melegebbek voltak a tengerek és nem volt jég Antarktikán.
Dinoszauruszok
A Cryolophosaurus az ősi délsark csúcsragadozója volt. A növényevő Antarctopelta egy Ankylosauria faj volt. A Glacialisaurus hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz volt, ami képes volt két lábra állni.
Jegyzetek
- ↑ Antarctica. The World Factbook. (angolul) Központi Hírszerző Ügynökség (2020. március 17.) (Hozzáférés: 2020. április 22.) arch
- ↑ Űrből figyelik a Larsen-C selfjég széthullását, index.hu
- ↑ La Antártida (spanyol nyelven). Dirección Nacional del Antártico. . (Hozzáférés: 2019. május 31.)
- ↑ a b Antarctic weather (angol nyelven). Australian Antarctic Division. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
- ↑ Joyce, C. Alan: The World at a Glance: Surprising Facts. The World Almanac, 2007. január 18. . (Hozzáférés: 2019. május 31.)
- ↑ „Coldest temperature ever recorded on Earth in Antarctica: -94.7C (−135.8F)”, The Guardian , 2013. december 10. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
- ↑ Földrajzinév-bizottság 71/662. állásfoglalása. Földrajzinév-bizottság, 2010. június 21. . (Hozzáférés: 2018. március 19.)
- ↑ Winter Halts Drilling Into 14-Million-Year-Old Lake (angol nyelven). Wired. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
- ↑ Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába (magyar nyelven). Origo Tudomány. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
- ↑ Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon (magyar nyelven). Origo Tudomány. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
- ↑ Global Weather & Climate Extremes (angol nyelven). Temperature. World Meteorological Organisation. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
- ↑ Antarctic Forests Reveal Ancient Trees (angol nyelven). ABS Science. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
- ↑ Antarctica did not have ice 40 million years ago (angol nyelven). Thaindian News. . (Hozzáférés: 2017. május 21.)
A Föld régiói | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
