Az Európai Unió bővítése
Ebből az alkalomból egy olyan témával kívánunk foglalkozni, amely a társadalom különböző szektorai számára nagyon fontos és érdekes. A Az Európai Unió bővítése olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár mai befolyása miatt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Az Európai Unió bővítése jelentőségét és jelentését, és mélyreható elemzést kínálunk a különböző területeken gyakorolt következményeiről és befolyásáról. További információkat fogunk megtudni a Az Európai Unió bővítése-ről és annak különböző összefüggésekben gyakorolt hatásáról, így olvasóink jobban megérthetik ezt a témát.
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Az Európai Unió bővítése az Európai Unió növekedése a hat alapító tagtól a 27 jelenlegi tagállamig (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Finnország, Svédország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország). A bővítési folyamatot szokták európai integrációnak is nevezni.
A csatlakozni kívánó tagállamoknak bizonyos gazdasági és politikai feltételeknek kell megfelelniük (koppenhágai kritériumok), valamint minden tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási kérelmet.
Története
Kezdetek
- 1950. május 9-én a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman bemutatta előterjesztését az egyesült Európáról, amit Schuman-deklarációként ismerünk. Ezt tekintjük a mai Európai Unió kezdetének.
- 1951-ben az EU előfutárát, az Európai Szén- és Acélközösséget alapították meg a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg), az NSZK, Franciaország és Olaszország.
- 1958-ban a hat ESZAK-tagállam létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, a későbbi Európai Közösséget.
Bővítések
- 1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozott (első bővítés).
- 1981-ben Görögország csatlakozott (második bővítés).
- 1985-ben Grönland a hat évvel korábban Dániától kapott önrendelkezési jogával élve népszavazást követően kilépett az EK-ból.
- 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozott (harmadik bővítés).
- 1990-ben Németország újraegyesült, ezzel a volt NDK területe és lakossága is uniós taggá vált.
A vasfüggöny és a berlini fal megszűnése 1989-ben történelmi lehetőséget adott a későbbi bővítésekre. Az Európai Közösség gyorsan kiépítette diplomáciai kapcsolatait a közép- és kelet-európai államokkal. (Magyarország már 1988-ban felvette a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Gazdasági Közösséggel.) A Phare-program pénzügyi segítséget nyújtott a jövőbeni csatlakozóknak a gazdasági reformjaik végrehajtására.
- 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott (negyedik bővítés).
- 2004-ben Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott (ötödik bővítés, első rész).
- 2007. január 1-jén Bulgária és Románia, miután 2005. április 25-én aláírták a csatlakozási szerződést, az Európai Unió teljes jogú tagjává váltak (ötödik bővítés, második rész).
- 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország.
- 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.
Tervek
Tagjelöltek
Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben.
Észak-Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, azonban a csatlakozási tárgyalások elindítását a Görögországgal való rendezetlen viszonya (elsősorban a korábbi „Macedónia” név miatti vita) okán az utóbbi ország sokáig blokkolta, amihez 2012 decemberében Bulgária is csatlakozott. Miután a névvita 2019-ben megoldódott, a felvételi folyamat is folytatódott. A csatlakozási tárgyalásokat 2022. július 19-én nyitották meg.
Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2010. október 25-én pedig az EU külügyminiszterei felkérték a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére, ami november 24-én meg is kezdődött. A tagjelölti kérelmet 2012 márciusában fogadták el. A tárgyalások 2014. január 21-én kezdődtek.
Montenegró 2010. december 17-én vált tagjelöltté. A tárgyalások 2012. június 29-én kezdődtek.
Albánia 2014 júniusától hivatalos tagjelölt, a csatlakozási tárgyalásokat 2022. július 19-én nyitották meg.
Ukrajna 2022. június 23-án megkapta a tagjelölti státuszt. A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.
Moldova 2022. június 23-án megkapta a tagjelölti státuszt. A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.
Bosznia-Hercegovina 2022. december 15-én megkapta a tagjelölti státuszt.
Grúzia 2023. decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt.
Potenciális tagjelöltek
Koszovó beadta a csatlakozási kérelmet.
További országok
Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak.
Az Európai Unió 1975 óta együttműködik 77 egykori gyarmati országgal az afrikai, karib és csendes-óceáni régióból az ACP program keretében.
Az Egyesült Királyság 1973. január 1-jén csatlakozott az Unió elődjének számító Európai Gazdasági Közösségbe, majd 2020 január 31-én kilépett.
Jegyzetek
- ↑ beleértve Grönlandot is
- ↑ beleértve Gibraltárt is
- ↑ Croatia joins the EU (angol nyelven). Európai Unió, 2013. július 2. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
- ↑ Bizottsági lajstrom a tegjelöltekről (magyar nyelven). Euractiv.hu. . (Hozzáférés: 2010. december 9.)
- ↑ Sinisa Jakov Marusic: Bulgaria’s Brussels Blockade Leaves Macedonia Bitter (angol nyelven). BalkanInsight, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
- ↑ Mostantól nincs olyan ország, hogy Macedónia, Észak-Macedónia van helyette – 444.hu, 2019. február 12.
- ↑ Az Európai Unió és Szerbia kapcsolata (magyar nyelven). Euractiv.hu. . (Hozzáférés: 2010. december 9.)
- ↑ Szerbia Európának gondolja magát (magyar nyelven). Index, 2011. december 9. (Hozzáférés: 2011. december 9.)
- ↑ Montenegro - EU Montenegro relations (angol nyelven). Európai Bizottság, 2011. január 25. . (Hozzáférés: 2010. február 17.)
- ↑ a b c Kristóf, Molnár: Megkezdi az EU a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával (magyar nyelven). 444, 2023. december 14. (Hozzáférés: 2023. december 29.)
- ↑ Európai Tanács: Tagjelölti státuszt kapott Bosznia-Hercegovina (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Koszovó EU-csatlakozási kérelmet nyújt be (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. december 14. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
Kapcsolódó szócikkek
- Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz
- Izland csatlakozása az Európai Unióhoz
- Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz
- Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz
Külső hivatkozás
- Az európai uniós csatlakozás folyamata lépésről lépésre, 2020. október (angolul) – doi:10.2775/91859