Bíró Mihály (festő)
A mai világban a Bíró Mihály (festő) továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó és fontos téma. Akár a Bíró Mihály (festő) társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélünk, tagadhatatlan, hogy a Bíró Mihály (festő) nagyszámú ember kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Bíró Mihály (festő) számos vita és tanulmány tárgya volt, bizonyítva fontosságát különböző területeken. Ebben a cikkben a Bíró Mihály (festő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját.
| Bíró Mihály | |
,_self_portrait.jpg) | |
| Önarcképe (1920 körül) | |
| Született | 1886. november 30. Budapest |
| Meghalt | 1948. október 6. (61 évesen) Budapest |
| Alkotott | 1901–1948 |
| Nemzetisége | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Mihály témájú médiaállományokat. | |
Bíró Mihály, olykor Biró Mihály, született Weinberger Mihály (Budapest, 1886. november 30. – Budapest, 1948. október 6.) magyar festő, plakáttervező, grafikus és szobrász. Bíró Dezső féltestvére.
Életpályája
Melinda út 16.
Weinberger Dávid fűszerkereskedő és Neu Róza fia. Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjasként Berlinben, Párizsban és Londonban végezte tanulmányait. 1910-ben a The Studio plakátpályázatán első díjat nyert. Hazatérve szociális irányú plakátjaival tűnt fel, amelyek között a legismertebb a Népszava kalapácsos munkása. 1912–1913-ban a Művészházban, 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a május 1-i ünnepségek dekorációinak nagy részét is ő tervezte. A kommün bukása után Bécsbe költözött, ahol a Bühne című színházi lap rajzolója lett, emellett kereskedelmi és filmplakátokat is készített. 1925. augusztus 3-án Bécsben házasságot kötött Zechmann Janka Teréziával. Berlinben, Pozsonyban és Nyitrán töltött emigrációs évei alatt a szociáldemokrata pártok részére falképeket, plakátokat készített. A náci terjeszkedés elől Párizsba menekült, 1947-ben tért vissza a magyar kormány hívására.
Díjai
- Pro Arte Érem (1947)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 2163/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ Az igazi kalapácsos ember. Népszava, 2011[halott link]
- ↑ Egy híres motívum nyomában. Népszava, 2011[halott link]
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest IV. ker. polgári akv. 75/1927. folyószáma alatt.. . (Hozzáférés: 2016. január 28.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Bíró Mihály[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 28.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.
- Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Bp., 1915. Endrényi ny.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Berény Róbert: B. M. (Szabad Műv. 1948. 7-8. sz.)
