Berény Róbert

A mai világban a Berény Róbert soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a politika, akár a tudomány, a kultúra vagy a technológia területén, a Berény Róbert állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A Berény Róbert-ről és következményeiről való további ismerete elengedhetetlen a jelenlegi környezet és a jövő irányvonalát meghatározó trendek megértéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Berény Róbert különböző aspektusait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, hogy teljes és naprakész képet kapjunk erről a jelenségről.

Berény Róbert
Született1887. március 18.
Budapest
Elhunyt1953. szeptember 10. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa1. Spitzer-Somló Ilona („Léni”)
2. Breuer Etelka („Eta”)
GyermekeiAnna
Foglalkozása
  • festőművész
  • plakátművész
IskoláiJulian Akadémia (1905 – 1900-as évek)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (21/1-1-25/26)
A Wikimédia Commons tartalmaz Berény Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berény Róbert, 1902-ig Bakofen (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus; a magyar avantgárd kiválósága; az ún. Nyolcak alkotócsoport legsokoldalúbb egyénisége.

Életpályája

Berény Nándor ügynök és Lindner Franciska gyermekeként született. Apai nagyszülei Bakofen Sándor magánzó és Schulhof Dorottya, anyai nagyszülei Lindner Mór kereskedő és Grünfeld Júlia voltak.

Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt Matisse és Cezanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílusirányzatokat tanulmányozta, művelte, a magyar Vadak közé tartozott.

Hazatérte után a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak.

Tevékeny szerepet vállalt a magyarországi tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Ebben az időszakban jelentek meg karikatúrái többek közt Bálint Alice-ról, Ferenczi Sándorról, Hermann Imréről.

Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete, bekapcsolódott a Gresham-kör munkájába. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakátok tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt vörös krétát, diófapácot, hígított tust alkalmazott, így azok egyediek lettek; nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki.

Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.

Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, szép számmal vannak művei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és magántulajdonban.

Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel a XX. század viharai folyamán számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) például Barki Gergely, a Nyolcak kutatója fedezte fel a Stuart Little, kisegér című film díszleteként – a művet 2014 végén, eretediségének tisztázása után sikerült Magyarországra szállítani.

Munkásságának kutatásában Passuth Krisztina művészettörténész ért el jelentős eredményeket.

Magánélete

Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spitzer Ilona, Spitzer Gyula Jakab és Abeles Klára lánya volt, akit 1912. május 18-án Budapest V. kerületében vett nőül, de 1924-ben elváltak. Második felesége Breuer Etelka (1898–1977), Breuer Miksa és Justus Rudolfina lánya lett, akivel 1926-tól haláláig együtt éltek.

Kiállításai

Társasági tagságai

Díjai, elismerései

Művei

Galéria

  • Csellózó nő - Berény Róbert legnépszerűbb műve
    Csellózó nő - Berény Róbert legnépszerűbb műve
  • Macskás csendélet
    Macskás csendélet
  • Alvó nő fekete vázával (Alvó nő)
    Alvó nő fekete vázával (Alvó nő)
  • A Tanácsköztársaság idején készült plakát
    A Tanácsköztársaság idején készült plakát
  • Csúcs Ferenc által készített, Zebegényben található dombormű Berény Róbertről
    Csúcs Ferenc által készített, Zebegényben található dombormű Berény Róbertről
  • Berény Róbert emléktáblája (Budapest, XII. kerület, Városmajor utca 36.)
    Berény Róbert emléktáblája (Budapest, XII. kerület, Városmajor utca 36.)
  • Berény Róbert sírja, Farkasréti temető: 21/1-1-25/26.; Lesenyei Márta szobrászművész alkotása (1976)
    Berény Róbert sírja, Farkasréti temető: 21/1-1-25/26.; Lesenyei Márta szobrászművész alkotása (1976)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Robert Bereny (holland nyelven)
  3. ↑ a b Robert Berény (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Berény, Róbert, Róbert Berény
  6. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  7. ↑ A Belügyminisztérium 1902. évi 61064. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 4. oldal 11. sor.
  8. ↑ A Stuart Little, kisegérből került elő a kilencven éve eltűnt magyar festmény; Pándi Balázs írása; Index; 2014. november 26.
  9. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 211/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  10. ↑ In: Karikaturen vom achten internationalen psychoanalytischen Kongress. Leipzig / Wien / Zürich, 1924.
  11. ↑ Tóth Kriszta: Soha ne aludj el filmnézés közben!. kepmutato.wordpress.com, 2015. július 8. (Hozzáférés: 2015. május 15.)[halott link]
  12. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 235/1912. folyószám alatt.
  13. ↑ Házasságkötési bejegyzése Spitzer Ilonával a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 235/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  14. ↑ Breuer Etelka halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 138/1977. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  15. ↑ Házasságkötési bejegyzése Breuer Etelkával a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 464/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  16. ↑ Passuth Krisztina.Szücs György.szerk.: Gosztonyi Ferenc: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 – Függelék: Magyar festők a Salon d'Automne kiállításain (1903-1913). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1, 319. o.. Hozzáférés ideje: 2022. március 16. 
  17. ↑ Száz szép kép - Berény Róbert: Csellózó nő, megjelent: eredetileg a Magyar Nemzeti Galéria honlapján, másodközlés: oszk.hu

Források

Irodalom

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot