Bud János

Manapság a Bud János téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, akár a szakmai téren betöltött fontossága miatt, a Bud János visszatérő beszédtéma lett világszerte. Sokféle szempontjával és vitát generáló képességével a Bud János továbbra is folyamatosan fejlődő téma marad, amely továbbra is leköti a közönség figyelmét és kíváncsiságát. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bud János különböző aspektusait, hatását és mai relevanciáját.

Bud János
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1924. február 20. – 1928. szeptember 5.
ElődKorányi Frigyes
UtódWekerle Sándor
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.
ElődHerrmann Miksa
UtódKenéz Béla

Született1880. május 30.
Dragomérfalva
Elhunyt1950. augusztus 7. (70 évesen)
Budapest
PártEgységes Párt

Foglalkozás
  • közgazdász
  • politikus
  • statisztikus
  • egyetemi oktató
  • arisztokrata
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1901)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bud János témájú médiaállományokat.

Budfalvai Bud János (Dragomérfalva, Máramaros megye, 1880. május 30.Budapest, Ferencváros, 1950. augusztus 7.) statisztikus, miniszter, egyetemi tanár.

Életpályája

Bud György és Ivasko Mária fia. A középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetemre került, ahol államtudományból doktorált. Már budapesti jogi tanulmányai alatt a Központi Statisztikai Hivatalba került, amelynek rövid ideig könyvtárát is vezette. 1910-től a kereskedelemügyi minisztériumban segédtitkár, 1916-ban a Közélelmezési Hivatalnál miniszteri tanácsos, majd 1918-ban az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. Közben 1911-től a budapesti egyetemen a statisztika magántanára, 1920-tól pedig a műegyetem gazdaságpolitikai tanszékén nyilvános rendes tanár. Politikai karrierjének lezárulta után, 1931-től ismét elfoglalta egyetemi tanszékét. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága előtt képviselte Magyarországot.

Aktívan vett részt a görögkatolikus egyház életében is. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének és a budapesti Rózsák terei Egyházközség képviselőtestületének. Egyik fő védnöke volt a Vasvári Pál Körnek, a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.

Több tudományos publikáció szerzője, emellett szerkesztője volt a Közgazdasági Szemlének is.

Érdemei elismeréséül 1925-ben megkapta az I. osztályú magyar érdemkeresztet. Halálát húgyvérűség, vesekő megbetegedés, vérszegénység okozta. Felesége Földváry Mária volt.

Politikai pályája

1921-ben a közélelmezési minisztérium államtitkára, a Bethlen-kormányban 1922. október 19-től 1924. május 24-ig közélelmezési miniszter, 1924. november 15-től 1928. szeptember 5-ig pénzügyminiszter, majd 1928. szeptember 5-től 1931. augusztus 24-ig közgazdasági, ill. 1929. augusztus 31-től egyben kereskedelemügyi miniszter is. Pénzügyi politikája a bethleni konszolidáció érdekeinek szolgálatában állt. 1922-ben Rétságon nemzetgyűlési 1927-ben országgyűlési képviselővé választották a békéscsabai kerületben.

Pénzügyminiszterként az államháztartás pénzügyi egyensúlyát 3 félév alatt helyreállította, így a népszövetségi kölcsön kb. 2/3-át beruházásokra fordíthatták. Nevéhez fűződik a pengő bevezetése. Mindezzel megteremtette Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájának pénzügyi alapjait.

Művei

  • A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (Bp., 1901)
  • A bűnügyi statisztika reformja. Bp., 1909.
  • A magyar szentkorona országainak bűnügyi statisztikája az 1904/8. évekről. Bp., 1910. (Névtelenül)
  • A gazdaságok társadalmi concentrációja (Bp., 1911)
  • A gyermekmunka hazánkban és külföldön (Bp., 1911)
  • Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya (Bp., 1912)
  • Árstatisztika (Bp., 1912)
  • Ungarische Bevölkerung. Bp., 1913.
  • Statisztika. Előadásai után összeáll. Gink Lajos. Bp., 1921.
  • Gazdasági élet és közegészségügy. Előadás. Bp., 1932.
  • Harc a jövőért. Bp.., 1935.
  • A munka mítosza. Politikai tanulmányok. Bp., 1937.
  • Az idők szellemében. Politikai tanulmányok. Bp., 1939.

A Közgazdasági Szemlében

  • Születési és termékenységi statisztika. 1907. 31. 24-36.
  • Népünk halandósága és élettartama. 1-2. 1907. 31. 229-239., 320-342.
  • Demográfiai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán, történeti fejlődésökben bemutatva. 1908. 32. 11-31.
  • Elméleti, gazdasági és morálstatisztikai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán. 1-2. 1908. 32. 391-399., 461-470.
  • A koncentráció a gazdasági-társadalmi életben. 1-3. 1911. 35. 73-100., 199-205., 253-275.
  • Árstatisztika. 1-2. 1911. 35. 723-744., 806-835.
  • Magyar árstatisztika. 1913. 37. 18-31.
  • A munkanélküliség statisztikája. 1913. 37. 344-350.
  • A kommunizmus után. 1919. 43. 137-184.
  • A kereskedelempolitika válaszúton. 1936. 60. 4-24.
  • Chorin Ferenc. 1936. 60. 196-201. /K/
  • Kartell és kartellpolitika. 1942. 66. 493-548.
  • A munkanélküliség statisztikája Magyarországon. 1910. 34. 394-398.
  • Irányított gazdaság. 1944. 68. 385-410.

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02376.htm, Bud János, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_GutenbergNagyLexikon_07/?query=%22Bud%20J%C3%A1nos%22&pg=15&layout=s
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1397/1950. folyószáma alatt.
  5. Alexandru FILIPAȘCU, Enciclopedia familiilor nobile maramureșene de origine română/ The encyclopedia of noble families of a romanian origin in Maramureș county, by Ion and Livia Piso, Ed. Eikon, 2015, p.150-153, ISBN 978-606-711-318-1.
  6. Byzantinohungarica - Görögkatolikus Örökség. . (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  7. TÖREDÉK TÖRTÉNETEK CSABA MÚLTJÁBÓL[halott link]

Források


Elődje:
Korányi Frigyes
Magyarország pénzügyminisztere
1924. november 25. – 1928. szeptember 5.
Utódja:
Ifj. Wekerle Sándor
Elődje:
Herrmann Miksa
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24.
Utódja:
Kenéz Béla