Ebben a cikkben a Budapest XIX. kerülete témájában fogunk elmélyülni, amely egy alapvető szempont, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Budapest XIX. kerülete olyan téma, amely jelentősen érinti a különböző területeket, a személyes szférától a szakmai szféráig. Ezen a vonalon elemezzük a Budapest XIX. kerülete által lefedett különböző dimenziókat, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Hasonlóképpen elmélyülünk a Budapest XIX. kerülete-hez kapcsolódó konkrét szempontokba is, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész perspektívát nyújtsunk a témában. Ezenkívül a Budapest XIX. kerülete különböző perspektíváit és megközelítéseit is megvizsgáljuk, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk. Kétségtelen, hogy a Budapest XIX. kerülete nagyon fontos téma, amely megérdemli, hogy gondosan és mélyrehatóan foglalkozzunk vele, ezért ebben a cikkben ennek különböző aspektusaiba fogunk beleásni.
| Budapest XIX. kerülete | |||
| Templom tér az evangélikus, a katolikus és a református templommal | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Kispest | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Kispest Wekerletelep [1] | ||
| Alapítás ideje | 1950. január 1. | ||
| Irányítószám | 1191–1196 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Polgármester | Gajda Péter (DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 57 459 fő (2025. jan. 1.)[3] | ||
| Rangsorban | 15. | ||
| Népsűrűség | 6480 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,38 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Budapest XIX. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIX. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Budapest XIX. kerülete – Kispest 1950. január 1-jével jött létre az addig önálló megyei városból, Kispestből, melyet akkor számos más Budapest környéki településsel együtt Budapesthez csatoltak.
1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949–1964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1971 és 1989 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep.[4] Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.[5]
Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki.[6] A metró harmadik vonalának 1980-as kiépítését követően a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illeszkedő 12100 darab panellakás 1971-1989 épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. A Kossuth téri piac mellett 1985-ben adták át a Kispest Áruházat. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábeltelevízió hálózat kiépítettsége is.
A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt,[7] Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Shopmark, KöKi Terminál).
| Lakosságszám[8][9] | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1880 | 1 820 | — |
| 1890 | 4 523 | 9,10% |
| 1900 | 9 804 | 7,74% |
| 1910 | 30 332 | 11,29% |
| 1920 | 51 384 | 5,27% |
| 1930 | 65 122 | 2,37% |
| 1941 | 65 889 | 0,11% |
| 1949 | 63 118 | −0,54% |
| 1960 | 65 157 | 0,29% |
| 1970 | 66 270 | 0,17% |
| 1980 | 58 732 | −1,21% |
| 1990 | 72 838 | 2,15% |
| 2001 | 63 810 | −1,20% |
| 2011 | 59 055 | −0,77% |
| 2022 | 56 507 | −0,40% |
A XIX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 56 507 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2548 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6024 ember volt. A XIX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2021-ben a férfiaknál 72,5, a nőknél 78,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 19 662 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 14 363 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 88,4%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 13,1%-a, mintegy 7409 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül vietnámi, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadában a XIX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, majd 1900-tól dinamikusan nőni kezdett a népesség, egészen 1930-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 4,2%-át veszítette el. A háború után kisebb ingadozásokkal, de a 70-es évekig stagnál a kerület lakosság száma. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 72 838 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIX. kerületben, mint 1930-ban. Kispest népessége a rendszerváltozás óta, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma elmarad a Lakótelepétől. A Wekerle-telep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Kereskedelmi övezet alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, mivel elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán található véderdő is. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerle-telepen lakik a legtöbb idős ember.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIX. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.




A szocialista időkben a kerület vezetője a tanácselnök címet viselte.
| Terminus | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| ? | dr. Válya Gyula | ||
| 1947–? | id. Nyers Rezső | ||
| 1990–1994 | Lévay Levente[10] | SZDSZ | |
| 1994–1998 | Zupkó Gábor | Polgári Kerekasztal–Fidesz–KDNP–MDF[11] | |
| 1998–2002 | Timár Béla | Fidesz–FKgP–MDF–MKDSZ–PKKW[12] | |
| 2002–2006 | Steinerné dr. Török Katalin | MSZP–SZDSZ[13] | |
| 2006–2010 | Gajda Péter | MSZP–SZDSZ[14] | |
| 2010–2014 | MSZP[15] | ||
| 2014–2019 | MSZP[16] | ||
| 2019–2024 | Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP[17] | ||
| 2024– | DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP[2] |
| Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Gajda Péter | DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek | 14 918 | 56,75% | |
| Dódity Gabriella | Fidesz – KDNP | 9278 | 35,30% | |
| Egyed András | Mi Hazánk | 2091 | 7,95% | |
| Összesen | 26 287 | 100% | ||
| Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek | 13 | P | |||||||||||||
| Fidesz – KDNP | 4 | ||||||||||||||
| MKKP | 1 | ||||||||||||||
2000-ben az önkormányzat Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára címet alapított. A cím alapításáról a magyar államiság 1000. és a kereszténység 2000. évfordulóján határozott a Kispesti Önkormányzat képviselő-testülete.
|- | |}




KMO Művelődési Központ és Könyvtár (1191 Budapest, Teleki u. 50.)
Wekerlei Kultúrház és Könyvtár
Fodrász Múzeum – 1194 Bp., Ady E. út 97-99. /Csinszka lakópark/
Nyitva: kedd és csütörtök 14-18-ig, szombat 9-13-ig, tel.: 06-20/942-6878
Helytörténet
Humánszolgáltatási és Szociális Iroda (polgármesteri hivatal)
Magyarország negyedik legsikeresebb labdarúgócsapata (14-szeres bajnok) a Fradi, az MTK, és az Újpest után. Mellesleg Puskás Ferenc is kiemelkedő focistánk, aki nem itt született, de a jelenlegi Bozsik stadionban kezdte pályafutását.
| A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIX. kerülete témájú médiaállományokat. |