A mai cikkben megvizsgáljuk a Caldierói csata-et és relevanciáját a modern társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a szakmai téren gyakorolt hatásáig a Caldierói csata az elmúlt években nagy érdeklődésre számot tartó témává vált. Ahogy haladunk előre a cikkben, közelebbről megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Caldierói csata az idők során, és milyen hatással van életünk különböző területeire. Ezenkívül megvitatjuk a Caldierói csata jövőbeli kilátásait, és azt, hogy hogyan alakíthatja tovább világunkat az elkövetkező években. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Caldierói csata lenyűgöző világában!
Caldierói csata | |||
Napóleoni háborúk | |||
Károly főherceg a caldierói csatában | |||
Dátum | 1805. október 29–31. | ||
Helyszín | Caldiero, Verona mellett, Észak-Itália | ||
Eredmény | francia győzelem | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Caldierói csata témájú médiaállományokat. |
Harmadik koalíciós háború (1805) |
---|
Finisterre-fok • Ulm • Trafalgar • Caldiero • Amstetten • Ortegal-fok • Dürnstein • Schöngrabern • Austerlitz • Gaeta • Campotenese • Maida • Pozsonyi béke |
A caldierói csata 1805. október 29–31. között zajlott a harmadik koalíciós háború során, az André Masséna vezette francia és a Károly főherceg, Teschen hercege parancsnoksága alatt álló osztrák sereg között, a Verona melletti Caldierónál, mely francia győzelemmel ért véget.
Az 1805-ös háborúban a szövetséges osztrák és orosz hadsereg próbálta legyőzni Napóleon seregeit. A szemben álló felek két hadszíntéren vonultak fel, a főesemények a Duna mentén, majd Morvaországban zajlottak. Másodlagos hadszíntér volt Észak-Itália. Ez utóbbi magyar szempontból mégis jelentősebb volt, hiszen Károly főherceg parancsnoksága alatt itt harcolt a 2., 32., 33., 34., 37., 48., 51., 52. és 61. gyalogezred és a 2., 3., 5., 8., 9. és 10. huszárezredek. A gyalogezredek mind részt vettek az október 30-án kezdődött, három napos caldierói ütközetben.
Ez a hely a koalíciós háborúk alatt immár másodszor vált csata színhelyévé. 9 évvel korábban még Alvinczi József visszaszorította Napóleont, de most a franciák győztek annak ellenére, hogy az osztrákok létszámfölényben voltak. A francia tábornoknak mintegy 37 000 katonája, az osztrák főhercegnek 50 000 embere volt. Masséna kezdte támadást a magaslatokat megszállva tartó osztrákok ellen, de azok a faluban kitartottak egészen alkonyatig. Az éjszaka folyamán a főherceg elvitette a hadfelszerelést és a tüzérséget, 5000 embert hátrahagyott Karl von Hillinger vezérőrnagy parancsnoksága alatt, hogy fedezzék visszavonulását. Ez az erő teljes egészében fogságba esett a következő napon.
Az osztrákok 3000 embert veszítettek (halottak és sebesültek összesen), és Hillinger hadtestét is beleértve 8000-en estek fogságba; a franciák közel 4000 embert veszítettek.