Lipcsei csata
A mai világban a Lipcsei csata olyan téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a kulturális területen betöltött relevanciája, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatása, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Lipcsei csata alapvető szempont, amelyet figyelembe kell venni különböző területeken. Mivel a Lipcsei csata továbbra is előtérbe kerül a világ színterén, kulcsfontosságú elemezni a hatását, és megérteni fontosságát a jelenlegi környezetben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lipcsei csata különböző oldalait, és megvizsgáljuk, hogyan alakítja a jelenlegi helyzetet a társadalom különböző aspektusaiban.
| Lipcsei csata | |||
 | |||
| A lipcsei csata | |||
| Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
| Időpont | 1813. október 16–19. | ||
| Helyszín | Szászország | ||
| Eredmény | Francia vereség | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Lipcsei csata
Pozíció Európa térképén
| |||
 é. sz. 51° 15′ 00″, k. h. 12° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 51° 15′ 00″, k. h. 12° 38′ 24″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcsei csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
| Hatodik koalíciós háború (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 16–19. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét és egyben Napóleon bukását jelentette.
Előzményei
Miután visszavonult Oroszországból, Napóleon 1813-ban újabb támadást indított Németország területén. Mivel csapatai nem tudták elfoglalni Berlint, visszavonultak az Elba folyótól nyugatra. Amikor a szövetségesek a Lipcsén áthaladó összeköttetési vonalait fenyegették, a császár arra kényszerült, hogy a városba összpontosítsa erőit.
Napóleon franciákból, olaszokból, lengyelekből, szászokból álló serege 195 000 főt számlált, míg a szövetséges osztrák–orosz–porosz–svéd haderő 340 000 főből állt. Az osztrákokat Schwarzenberg herceg, a poroszokat Blücher tábornagy, az oroszokat Benningsen tábornok, míg a svédeket az egykor francia marsallból lett trónörökös, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok vezette.
A csata
A csata 1813. október 16-án kezdődött, amikor is Napóleon meghiúsította Schwarzenberg herceg 75 000 katonájának délről és Blücher tábornagy 54 000 emberének északról indított összehangolt támadását, de nem mért akkor rájuk döntő csapást. A bekerítő ellenséges csapatok száma azonban október 17-én az átmeneti nyugalom idején tovább nőtt Benningsen és Bernadotte csapatainak megérkezésével.
Az október 18-án több mint 300 000 katonával, négy irányból indított szövetséges támadás Lipcse peremén érte a franciákat. A franciák kilenc órán át állták a rohamokat, majd visszaszorultak a külvárosokba.
Október 19-én hajnali két órakor Napóleon az Elster folyó egyetlen hídján át megkezdte a visszavonulást nyugat felé. A visszavonulás során minden rendben zajlott addig, míg egy rémült tizedes túl korán – déli egy órakor – fel nem robbantotta a visszavonuló franciákkal zsúfolt hidat, holott a szövetségesek támadása egyelőre nem fenyegetett. A robbantás következtében az utóvéd 30 000 katonája és sebesültje csapdába esett, majd a következő napon fogságba került.
A csatában gróf Széchenyi István kulcsfontosságú küldetést hajtott végre: célba juttatva Schwarzenberg tábornagy parancsát Blüchernek, oroszlánrészt vállalt Napóleon bukásában.
Következményei
A lipcsei vereség után Napóleon bukása elkerülhetetlenné vált.
A csatában esett el Józef Antoni Poniatowski marsall, lengyel herceg. A csata után Napóleon elveszítette a német és lengyel befolyási területét, és a szövetségesek előtt megnyílt az út a Rajnáig.
Érdekesség, hogy manapság is rendszeresen tárnak fel a lipcsei csata halottait őrző jelöletlen tömegsírokat.
Jegyzetek
- ↑ Napóleon korabeli tömegsírok Lipcsénél. Index.hu. 2012. márc. 30.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Leipzig című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Bauer, F.: Die Völkerschlacht bei Leipzig, Militärverlag der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin (1988).
- Farkas, P., Adorján A., Seress L.: Forradalom és császárság - A Francia Forradalom és Napoleon, Singer és Wolfner Új Idők Irodalmi Intézet, Bp. (1914).
- Kunszabó Ferenc: És ég az oltár (Szépirodalmi Kvk)
- Tarlé J.: Napoleon, Gondolat, Bp. (1972).
- Bueno, J-F., Cosseron S.: Napóleon nagy csatái, Kossuth, Bp. 2000.
- Henderson E. H.: Blücher and the uprising of Prussia against Napoleon, 1806-1815. Putnam, New York, (1911). (reprint: Aylesford : R.J. Leach, c1994 ISBN 1-873050-14-3)
További információk
- napoleon.lap.hu
- A lipcsei csata részletes leírása (angol nyelven)
- Napóleon bukása - NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG
- Boross László: Háború és véderőrendszer IV.
- A napóleoni háborúk, 1796-1815 – térkép[halott link]
- http://polgarportal.hu/a-legnagyobb-magyar-hostette-a-nepek-csatajaban/ Archiválva 2021. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
