Napjainkban a Carszkoje Szelo nagyon fontos témává vált társadalmunkban. Megalakulása óta a Carszkoje Szelo felkeltette a szakértők, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmét, folyamatos és gazdagító vitát generálva. Az évek során a Carszkoje Szelo jelentős változásokon ment keresztül, fejlődött, és alkalmazkodott a technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéshez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Carszkoje Szelo különböző területekre gyakorolt hatását, feltárva hozzájárulásait, kihívásait és jövőbeli perspektíváit. Hogyan befolyásolta a Carszkoje Szelo mindennapi életünket? Milyen következményei vannak a Carszkoje Szelo-nek a jelenlegi környezetben? Csatlakozzon hozzánk ebben a felfedezésben, és fedezzük fel együtt a Carszkoje Szelo fontosságát és relevanciáját a mai világban.
Carszkoje Szelo | |
Világörökség | |
A Katalin-palota | |
Adatok | |
Ország | Oroszország |
Világörökség-azonosító | |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, IV, VI |
Felvétel éve | 1990 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 43′ 24″, k. h. 30° 24′ 57″Koordináták: é. sz. 59° 43′ 24″, k. h. 30° 24′ 57″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carszkoje Szelo témájú médiaállományokat. |
Carszkoje Szelo (oroszul: Ца́рское Село́, IPA: ˈtsarskəɪ sʲɪˈlo, hallgat) az oroszországi Szentpétervár szövetségi jelentőségű városhoz tartozó Puskin település része, nevének jelentése „cári falu”. A Romanov-ház egykori rezidenciája volt itt, ma Szentpétervár egyéb részeivel együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.
A terület a nagy északi háború idejében Alekszandr Danyilovics Mensikov tulajdonát képezte, a neve pedig feltehetően Szarszkaja Miza volt, ami a finn Saarismoisio („magaslati udvarház”) szóból származhat. 1710-ben Nagy Péter feleségének, Katalin cárnőnek ajándékozta. Megkezdődött a palota építése, közben falu települt köré, amit Szarszkoje Szelo néven neveztek, amikor pedig elkészült a palota, megkapta a Carszkoje Szelo, azaz „cári falu” nevet. A cári család nyári rezidenciájaként szolgált.