Napjainkban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés nagyon fontos téma a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés nagyon fontossá vált a mindennapi élet különböző területein. A munka világától a személyes szféráig a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés olyan téma, amely különféle vitákat és ellentmondásos véleményeket váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés különböző aspektusait, és elemezzük a mai világra gyakorolt hatását. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig olyan téma, amely mindig meglep minket, és megkérdőjelezi hiedelmeinket és nézeteinket.
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés | |
A BSEC zászlaja | |
Alapítva | 1992. június 4. |
Székhely | Isztambul |
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés témájú médiaállományokat. |
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (angol rövidítéssel: BSEC) a Fekete-tenger partvidékén és a környezetükben fekvő államok gazdasági együttműködési fóruma. A szervezetet 1992. június 25-én Isztambulban alapította a Fekete-tenger partvidékén fekvő 6 állam és további 6 nem partmenti ország.
A szervezet célja, hogy a Fekete-tenger medencéjének békéjét és stabilitását a gazdasági együttműködés megerősítésével megszilárdítsa. A szervezet kezdeményező szerepet vállal a vámok és egyéb korlátozások leépítésében, a határokon történő ügyintézés egyszerűsítésében. Az államok fokozatosan egységesítik pénzpiaci rendszereiket és megállapodás született egy regionális tőzsde létrehozásáról is. Az együttműködő felek vállalták, hogy segítik az országaik közötti tájgazdálkodási, tudományos, energiapolitikai, logisztikai és környezetvédelmi rendszereinek összekapcsolását, illetve egymást segítve veszik fel a harcot a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen.
A szervezet munkáját nehezíti, hogy a tagállamok érdekei igen eltérőek, sokszor egymással ellentétesek. A gazdasági együttműködést ezidáig nem sikerült olyan szintre emelni, hogy az ténylegesen meggátolhassa az egyes államok közötti nézeteltérések elfajulását. A tagállamok részéről egyre több kritika éri a szervezet tehetetlenségét és a növekvő bürokrácia ellenére erőtlen gazdasági koordinációt.
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Isztambulban működteti állandó titkárságát.
Bulgária
Grúzia
Románia
Oroszország
Törökország
Ukrajna
Albánia
Örményország
Azerbajdzsán
Görögország
Szerbia
Moldova
Fehéroroszország
Horvátország
Csehország
Franciaország
Németország
Izrael
Olaszország
Lengyelország
Szlovákia
Tunézia
USA
Megfigyelői státuszra jelentkezett országok:
Ausztria
Egyiptom
Ciprus és Montenegró is jelezte, hogy részt kíván venni az együttműködésben, ám Törökország a ciprusi kérdés lezáratlansága miatt megakadályozta a két ország taggá válását.