Felsőszénégető

Mai cikkünkben a Felsőszénégető lenyűgöző világába fogunk beleásni. Feltárjuk eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és az idők során szerzett jelentőségét. A Felsőszénégető olyan téma, amely soha nem szűnik meg minket meglepni, hatása különböző területekre terjed ki, és minden korosztály figyelmét sikerült megragadnia. Csatlakozzon hozzánk ezen a kalandon, miközben megfejtjük a Felsőszénégető által kínált titkokat és érdekességeket. Készülj fel, hogy elmerülj egy felfedezésekkel teli utazásban!

Felsőszénégető (Oberkohlstätten)
Felsőszénégető látképe
Felsőszénégető látképe
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangAlsószénégető településrésze
JárásAlsószénégető
Alapítás éve1597
PolgármesterLeonhard Schneemann
Irányítószám7435
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 17″, k. h. 16° 20′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 17″, k. h. 16° 20′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszénégető témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Felsőszénégető (németül Oberkohlstätten) Alsószénégető településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

A Kőszegi-hegységtől északra egy dombvonulat oldalában 550 m magasan fekszik, közigazgatásilag Alsószénégetőhöz tartozik.

Története

Határában vaskori sírhalom található és egy római kori temetőt is feltártak a 19. században. A 16. században alapított település, ahol az uradalmi kohókhoz égettek faszenet. Első írásos említése 1597-ben "ZenEgeto" néven történt. Alsó- és Felsőszénégető 1640-ben vált ketté. A településnek 1697-től csak fa haranglába állt, melyet 1756-ban a templom felépítése után bontottak le. Templomát 1747-ben építették, plébániáját 1777-ben alapították és hozzácsatolták a korábban Lékához tartozó Alsószénégető és a Máriafalvához tartozó Szalónakhuta községeket.

Vas vármegye monográfiája szerint " Felső-Szénégető kis német falu 34 házzal és 230 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka. Határában vaskorszakbeli sírhalom van."

1910-ben 194, túlnyomórészt német lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegylete 1912-ben alakult. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1950-ben bevezetették az elektromosságot és megépült a vízvezeték hálózat. Plébániáját 1969-ben építették. 1971-ben Alsószénégetőhöz csatolták. Tűzoltószerháza 1996-ban épült. A falunak ma mintegy 200 német lakosa van.

Nevezetességei

Szent Lénárdnak szentelt plébániatemplomát 1747-ben építették, tornya eredetileg fából készült. 1800-ban átépítették, 1972-ben, majd 1994-ben renoválták.

További információk

Jegyzetek

  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye