Szalónakhuta

A Szalónakhuta világában végtelen számú szempont és nézőpont létezik, amelyeket fel lehet tárni és megvitatni. A történetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Szalónakhuta olyan téma, amely az évek során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Legyen szó Szalónakhuta életéről, egy adott kontextusban betöltött fontosságáról vagy szakmai befolyásáról, a téma megközelítése során többféle nézőpont és megközelítés létezik. Ebben a cikkben a Szalónakhuta különböző aspektusait tárjuk fel, és elemezzük relevanciáját különböző összefüggésekben, mélyebben megértve jelentését és hatását.

Szalónakhuta (Glashütten bei Schlaining)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangAlsószénégető része
JárásAlsószénégető
Irányítószám7435
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 35″, k. h. 16° 19′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 35″, k. h. 16° 19′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalónakhuta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szalónakhuta (1899-ig Szalonok-Üveghuta, németül Glashütten bei Schlaining) Alsószénégető településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 12 km-re északkeletre a Kőszegi-hegységben fekszik. Erdőkkel borított szűk patakvölgyben fekvő hegyvidéki szórványtelep.

Története

A települést 1698-ban említik először. Üvegkohóit még 1658-ban gr. Batthyány Ádám építtette, jelentőségét a 19. század elején veszítette el, amikor lakosai már nagyrészt a közeli antimonbányában dolgoztak. Határában piritet, kalkopiritet és szerpentint bányásztak. 1780-ig Máriafalva plébániájához tartozott, ekkor a felsőszénégetői plébániához csatolták. Római katolikus temploma 1816-ban épült romantikus stílusban. 1895 és 1907 között itt működött az anyakönyvi hivatal, melyet 1907-ben Alsószénégetőre költöztettek. Ebben az évben alapították a falu önkéntes tűzoltó egyletét is.

Vas vármegye monográfiája szerint " Szalonak-Üveghuta, 40 házzal és 233 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Szalonak. Kath. temploma 1801-ben épült. Lakosainak nagy része a közeli antimon-bányában dolgozik."

1910-ben 216, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1951-ben bevezették az elektromos áramot. 1958-ban megépült a vízvezeték hálózat. 1971-ben közigazgatásilag Alsószénégetőhöz csatolták. Tűzoltószerháza 1995-ben épült.

Nevezetességei

Szent Lajos tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1906-ban és 1977-ben renoválták.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye