Mai cikkünkben a Grafendorf bei Hartberg-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Grafendorf bei Hartberg sok embert érint életük különböző területein, legyen szó személyes, szakmai vagy akár társadalmi szinten. Ez egy olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elemzésünket, hiszen hatása jelentős lehet mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Grafendorf bei Hartberg különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a következményeiig, beleértve a lehetséges megoldásokat vagy a kezelés módjait. Reméljük, hogy ez a cikk mélyebb betekintést nyújt a Grafendorf bei Hartberg-be, és segít jobban megérteni a relevanciáját a mai társadalomban.
Grafendorf bei Hartberg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Hartberg-fürstenfeldi járás | ||
Irányítószám | 8232, 8230, 8233 | ||
Körzethívószám | 03338 | ||
Forgalmi rendszám | HF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3082 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 384 m | ||
Terület | 45,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 20′ 25″, k. h. 15° 59′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 25″, k. h. 15° 59′ 27″ | |||
Grafendorf bei Hartberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafendorf bei Hartberg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Grafendorf bei Hartberg osztrák mezőváros Stájerország Hartberg-Fürstenfeld járásában. 2017 januárjában 3125 lakosa volt.
Grafendorf bei Hartberg a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, 6 km-re északra a járási központ Hartbergtől. Jelentősebb folyóvizei a Hartberger Safen (amely itt ered) és területének keleti részén a Lungitzbach (a Lapincs mellékfolyója). Az önkormányzat 6 katasztrális községben 11 települést egyesít: Erdwegen (185 lakos), Grafendorf bei Hartberg (1056), Kleinlungitz (215), Lechen (148), Obersafen (169), Pongratzen (202), Reibersdorf (53), Seibersdorf am Hammerwald (555), Stambach (278), Untersafen (141), Zeilerviertel (150).
A környező önkormányzatok: északra Rohrbach an der Lafnitz, keletre Lafnitz, délkeletre Sankt Johann in der Haide, délre Greinbach, nyugatra Pöllauberg, északnyugatra Vorau.
Grafendof területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is lakott volt. A régió az ókorban i.e 15-ig Noricum kelta királyságához, utána a Római Birodalomhoz tartozott. Egyes leletek egy kisebb település létére utalnak. A népvándorlás végén szlávok települtek meg a térségben, majd a 8. század végén Nagy Károly csatolta a birodalmához. A honfoglaló magyarok megszállták Kelet-Stájerországot és a helyi népesség elmenekült; csak azután tértek vissza, amikor III. Henrik császár visszafoglalta a régiót.
Grabendorfot II. Ekbert von Formbach-Pitten alapította 1130 körül; a falu első írásos említése 1144-ből való. Tulajdonosa 1158-ban az alsó-bajorországi vornbachi apátságnak adományozta. A falu egészen az 1803-as birodalmi birtokrendezésig a kolostor birtokában maradt; azután az állam tulajdonába került, majd 1815-ben elárverezték egy üveggyárosnak.
1831-1838 között Grafendorf a szomszédos voraui apátságé volt, majd az 1849-es polgári forradalom után a többi feudális birtokkal együtt megalakult a saját önkormányzata.
1959-ben Erdwegen, Gräflerviertl, Obersafen és Seibersdorf községeket egyesítették Grafendorf önkormányzatával, amelyet 1964-ben mezővárosi rangra emeltek. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Stambach községet csatolták a mezővároshoz.
A Grafendorf bei Hartberg-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3125 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el a csúcspontját 3207 fővel, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. 2015-ben a helybeliek 97,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96%-a római katolikusnak, 0,9% evangélikusnak, 0,5% ortodox kereszténynek, 1,1% mohamedánnak, 1,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.