Gyergyai Albert
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gyergyai Albert témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli kilátásait. A Gyergyai Albert a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és a társadalom, a kultúra és a politika különböző aspektusait befolyásolta. A következő részekben végig fogjuk ásni jelentését, következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, megvilágítva a jelenséget alkotó különböző aspektusokat. Ezenkívül különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk megvizsgálni, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk az olvasónak a Gyergyai Albert szélesebb és mélyebb megértéséhez.
| Gyergyai Albert | |
 | |
| Született | Schlesinger Albert 1893. január 20. Nagybajom |
| Elhunyt | 1981. július 7. (88 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Az irodalomtudomány doktora (1957) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyai Albert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert, 1901 után Szegő Albert, később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.
Élete
Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. 1914-től Tours-ban az École normale supérieure ösztöndíjasa, de az első világháború kitörésekor egy atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s hat éven át volt nevelő Lukács József bankár unokái mellett. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921–1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.
Művei
- Mai francia dekameron; ford., bev., életrajzok Gyergyai Albert; Nyugat, Bp., 1935 (Mai külföldi dekameron)
- A mai francia regény (könyvtanulmány, 1937)
- A falu jegyzőjéről (tanulmány, 1937)
- Mit olvassunk? Ötven francia regényről mesél Gyergyai Albert (1946)
- Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban (1948)
- Francia irodalom (jegyzet, 1951)
- A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopedisták műveiből; szerk., bev., jegyz. Gyergyai Albert, ford. Gyergyai Albert, Szávai Nándor; Művelt Nép, Bp., 1954
- Klasszikusok (tanulmány, 1962)
- Kortársak (esszék, 1965)
- A Nyugat árnyékában. Tanulmányok, arcképek, emlékezések, kritikák; Szépirodalmi, Bp., 1968
- Anyám meg a falum (visszaemlékezések, 1972)
- Ősz és tél között. Versek és műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1974
- Dorottya Visegrádon (elbeszélő költemény, 1975)
- Késői tallózás (tanulmány, 1975)
- Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai (antológia, 1977)
- A falutól a városig (napló, 1979)
- Védelem az esszé ügyében (tanulmányok, emlékezések, kritikák, 1984)
- A várostól a világig (visszaemlékezések, 1986)
Műfordításai
- A mai francia dekameron (bevezető, életrajzok, 1935)
- Voltaire: Candide vagy az optimizmus (regény, 1955)
- Voltaire: A vadember (regény, 1961)
- Flaubert: Bovaryné (regény, 1960)
- Flaubert: Érzelmek iskolája (regény, 1960)
- Proust: Az eltűnt idő nyomában (regényciklus, 1961–1983)
- Camus: Közöny (regény)
- Voltaire: Filozófiai ábécé (Réz Pállal, 1983)
Díjai
- Baumgarten-díj (1933, 1937, 1946)
- francia Becsületrend (1937)
- A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1970) – Tudományos életművéért, a világirodalom és a magyar irodalom témakörében írott tanulmányaiért.
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1901. évi 121545. sz. rendelete. MNL-OL 30806. mikrofilm 72. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 35. oldal 13. sor.
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban?. 1000-től 2000-ig. Szerk. Gerencsér Ferenc. Budapest, 2000, Tárogató Kvk. ISBN 963-8607-10-6
- Gyergyai Albert bibliográfia; összeáll. Balla Mária; Kaposvári Tanítóképző Főiskola–Nagybajomi Nagyközségi Közös Tanács, Kaposvár–Nagybajom, 1986
- Bibó Judit: Proust stílusa és Gyergyai Albert Proust-fordítása. Kontrasztív stilisztikai vizsgálatok; Akadémiai, Bp., 1989 (Modern filológiai füzetek)
- Szijártó István: Gyergyai Albert. Pályaképvázlat; Kaposvári Építők SC, Kaposvár, 1993 (Más kor könyvek, 6.)
- Kegyelmet a klasszikusoknak. Írások Gyergyai Albertről; szerk. Szávai Dorottya, Szávai János; Pesti Kalligram, Bp., 2015
További információk
- A magyar irodalom története, 1945-1975. III/1–2. köt. Szerk. Béládi Miklós, Rónay László. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Javított, átdolgozott kiadás. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967, Akadémiai.
- Kortárs magyar írók, 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, 1998–2000, Enciklopédia Kiadó.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, 1929, Magyar zsidó lexikon.
- Kegyelmet a klasszikusoknak - Írások Gyergyai Albertről. Szerk. Szávai Dorottya, Szávai János, Pesti Kalligram Kft., 2015
- Lőrincz Sándor: A világirodalom terített asztalánál – 125 éve született Gyergyai Albert. In: Magyar Kurír, 2018. október 23.
