Hanbaliták
Napjainkban a Hanbaliták releváns téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a gazdasági szférában való relevanciája, akár a mindennapi életben betöltött következményei miatt, a Hanbaliták elemzésre és elmélkedésre érdemes témának bizonyult. Az idő előrehaladtával a Hanbaliták továbbra is vitákat és vitákat generál, ami arra késztet bennünket, hogy feltárjuk a sok oldalát, és mélyebbre ássuk a jelentését és a következményeit. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Hanbaliták-et, és megértjük annak fontosságát a mai világban.
| Iszlám |
|---|
 |
|
A vallás alapjai
|
|
Az iszlám története
|
|
Irányzatok és mozgalmak
|
|
Szervezetek, egyházak, vallások
|
|
Fontosabb személyek
|
|
Iszlám kultúra
|
|
Kapcsolódó fogalmak, nevek
|
|
Összehasonlítása
más világvallásokkal |
A hanbaliták (arab: الحنبلية al-hanbalija) az Ahmad ibn Hanbal (780–855) hadísztudós által alapított szunnita vallásjogi iskola (madzhab) követői. A saríát tanító négy nagy szunnita iskola egyikének hívei.
Jellemzői
A hanbaliták szöveghűségükről és dogmatikus érvelésükről ismertek, az iszlám törvényének forrásaként kizárólag a Koránt és a szunnát ismerik el. Rítus dolgában a legszigorúbb, a modern újításokkal (bidaa) szemben a legkevésbé toleráns madzhab. A szunnita iszlám legkonzervatívabb jogi iskolája, de csak a szunniták mintegy öt százalékát teszi ki. Ezzel szemben erős befolyást gyakorolnak az egész szunnita közösségre, mivel a szaúd-arábiai Mekka és Medina szent helyei minden évben a haddzs célpontjai.
Elsősorban Szaúd-Arábiában és Katarban van jelen, ahol a vahhábizmus forrása volt. A szaúd-arábiai jogrendszerben a hanbalizmus erősen képviselteti magát. Jelentős számú hívük él még az Egyesült Arab Emírségek és Omán területén is. Az Afrikában és a Közel-Keleten folytatott térítő tevékenységük miatt, továbbá az iszlámot is fenyegető elvilágosodás miatt befolyása világviszonylatban nő.
A szalafizmus, amely kifejezetten nem követ semmilyen jogi iskolát, a legtöbb esetben a hanbalita-nézetekhez kapcsolódik.
A hanbaliták hagyományosan szkeptikusak a teológiai vitára (kalám). Ibn Hanbal határozottan fellépett a mutazila racionalista teológia és a kalám Korán-felfogása ellen.
Híres szúfik voltak a hanbalita iskolából: a 11. századi Abdullah Ansari és a 11-12. sz.-i Abd al-Qádir al-Dzsílání .
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
- ↑ Világvallások
- ↑ Christopher Melchert, The Formation of the Sunni Schools of Law: 9th-10th Centuries CE, Brill Publishers, 1997.
- ↑ Simon R.
Hivatkozások
- ↑ Serdián Miklós Gy.: Iszlám szótár: → hanbaliták. Budapest: Serdián Kft. 2009. ISBN 978 963 9431 71 3
- ↑ Világvallások: Világvallások A-Zs: → hanbaliták. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2009. ISBN 978 963 05 8708 2
- ↑ Simon R.: Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. Budapest: Corvina. ISBN 978 963 13 5788 2
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanbalisme című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ханбалитский мазхаб című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.