Ma a Heinrich von Clam-Martinic-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Heinrich von Clam-Martinic egy olyan téma, amelyet a pszichológiától a politikáig különböző területeken tanulmányoztak és elemeztek, beleértve a populáris kultúrát és a technológiát is. Ez a cikk a Heinrich von Clam-Martinic átfogó és frissített jövőképét kívánja kínálni, foglalkozva annak különböző aspektusaival és a mindennapi életre gyakorolt hatásával. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Heinrich von Clam-Martinic legfontosabb aspektusait, megvizsgáljuk annak következményeit és lehetséges megoldásait. Kétségtelenül a Heinrich von Clam-Martinic olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és kulcsfontosságú, hogy mélyen megértsük, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk.
Heinrich von Clam-Martinic | |
Született | 1863. január 1. Bécs |
Elhunyt | 1932. március 7. (69 évesen) Klam |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | Osztrák |
Gyermekei | Georg Clam Martinic |
Szülei | Luisa Bombelles Richard Clam-Martinic |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Faculty of Law, Charles University in Prague |
Kitüntetései | Aranygyapjas rend lovagja (1918) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Clam-Martinic témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gróf Heinrich von Clam-Martinic (Bécs, 1863. január 1. – Klam, Felső-Ausztria, 1932. március 7.) osztrák miniszterelnök az első világháború alatt.
1863-ban, újév napján született meg Bécsben. Gyermekkoráról nem maradt fenn több adat.
Az első világháború kitörése előtt aktívan kezdett politikával foglalkozni. 1914 végétől I. Ferenc József császár egyik legbefolyásosabb tanácsosa, az úgynevezett árnyékkabinet egyik vezető alakja volt. A háború kitörésekor tisztként a frontra ment, és először a keleti, majd az olasz fronton harcolt huzamosabb ideig.
1916-ban elvállalta a mezőgazdasági miniszterséget, és több hónapig működött ezen a poszton. Később Ernst von Körbert követően miniszterelnökké nevezték ki. Clam-Martinic eltökélt szándéka volt, hogy a birodalmat egyben tartsa. A háború vége felé azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ez lehetetlen a monarchia rengeteg benne élő nemzetiség miatt. Látva a teljes tehetetlenséget Clam-Martinic 1917 második felében lemondott. 1917. július 10-től a háború végéig az osztrák-magyar csapatok által megszállt Montenegró katonai kormányzója volt.
A háborút követően visszavonult felső-ausztriai kastélyába, ahol 1932-ben hunyt el.