Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ottokar Czernin-et, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, valamint a mai társadalomban betöltött relevanciáját. A Ottokar Czernin a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott mindennapi életünk különböző területein. Kutatásokon és elemzéseken keresztül megvizsgáljuk a Ottokar Czernin különböző oldalait, és azt, hogy hogyan befolyásolta és befolyásolta kapcsolatainkat, munkánkat és életünket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Ottokar Czernin jövőbeli hatásait, és azt, hogy hogyan alakítja tovább folyamatosan változó világunkat. Ez a cikk mélyreható megértést nyújt a Ottokar Czernin-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.
Ottokar Czernin | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere | |
Hivatali idő 1916. december 22. – 1918. április 16. | |
Előd | Burián István |
Utód | Burián István |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1872. szeptember 26. Dymokury |
Elhunyt | 1932. április 4. (59 évesen) Bécs |
Párt | Verfassungstreuer Großgrundbesitz |
Szülei | Anna Maria von Westphalen zu Fürstenberg Theobald Czernin |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Károly Egyetem |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottokar Czernin témájú médiaállományokat. |
Ottokar Czernin von und zu Chudenitz gróf (teljes neve német formában Ottokar Theobald Otto Maria Graf Czernin von und zu Chudenitz, cseh névformában Otakar Theobald Otto Maria hrabě Černín z Chudenic), (Dimokur, 1872. szeptember 26. – Bécs, 1932. április 4.) cseh arisztokrata család tagja, politikus, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt az első világháború során, 1916–1918 között. Személyesen okolható azért, hogy 1918-ban minden béketárgyalási lehetőség kudarcba fulladt és a Birodalom összeomlott.
Ottokar Czernin 1872. szeptember 26-án született a csehországi Dimokurban (ma Dymokury, Csehország) cseh arisztokrata család gyermekeként. 1895-ben a párizsi nagykövetség tagjaként az osztrák–magyar diplomáciai szolgálat tagja lett. 1899-ben Hágába helyezték át. 1903-ban a Bohémiai Landtag (tartományi parlament) tagja lett, ahol a konzervatívok táborát erősítette. 1907-ben Ferenc Ferdinánd közeli tanácsadójaként ellenezte az általános választójog bevezetését Ausztriában és az arisztokrácia politikai hatalmának visszaszerzéséért küzdött. 1912-ben az osztrák felsőház örökös tagja lett. 1913-tól bukaresti követként három éven keresztül ismét diplomáciai szolgálatot látott el.
1916 decemberében, I. (IV.) Károly trónra lépése után, Czernint kinevezték az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterévé. Az első világháborúból való kilépési terveit azonban a német hadvezetés ellenállása, valamint a központi hatalmak katonai és gazdasági összefonódása megakadályozta. Külügyminiszteri pozícióját súlyosan érintették a breszt-litovszki béke során, az újonnan függetlenné vált Ukrajna javára tett területi engedmények, 1918 februárjában. 1918 áprilisában a Sixtus-ügy miatt, amellyel IV. Károly az Osztrák–Magyar Monarchia antanttal való különbékéjét akarta elérni, s amelyet Czernin nem ismert részletesen, távozásra kényszerült. A háború után, 1920–1923 között a nemzetgyűlés tagja volt Ausztriában. 1932. április 4-én hunyt el Bécsben.