Ebben a cikkben a Hevesi-sík lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Hevesi-sík eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Hevesi-sík viták és viták forrása volt, és végtelen véleményeket és elméleteket szült. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és tárgyilagosan elemezzük a Hevesi-sík kultúránkra, politikánkra, gazdaságunkra és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Hasonlóképpen döntő fontosságú annak megvizsgálása, hogy a Hevesi-sík hogyan fejlődött az idők során, és milyen következményekkel jár a mai jelenléte. Ezzel a feltárással reméljük, hogy megvilágítjuk a Hevesi-sík jelentését és hatását a mai világban.
Hevesi-sík | |
Elhelyezkedés | Heves vármegye déli része |
Besorolás | kistáj |
Nagytáj | Alföld |
Középtáj | Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság |
Fontosabb települések | Füzesabony, Heves, Jászkisér |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1000 km² |
Folyóvizek | Tarna, Zagyva, Eger-patak, Laskó-patak, Gyöngyös-patak, Tarnóca-patak, Száraz-ér, Bene-patak |
A Hevesi-sík Heves vármegye egyik kistája. A magas ártéri hordalékkúp síkság tengerszint feletti magasságai 88 és 102 méter közt váltakoznak. A területén található a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A földrajzi kistáj területe 1000 km². Településhálózata tizenhét önkormányzatból tevődik össze. Települései: Aldebrő, Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Feldebrő, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Kál, Kápolna, Kisköre, Kompolt, Pély, Mezőszemere.