Központi-Börzsöny
Ebben a cikkben elmélyülünk a Központi-Börzsöny témájában, feltárva annak különböző oldalait és releváns vonatkozásait. A Központi-Börzsöny egy széles és változatos téma, amely világszerte sok ember érdeklődését és figyelmét felkeltette. Elemzésen és reflexión keresztül igyekszünk megvilágítani a Központi-Börzsöny-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet adjunk. Hasonlóképpen megvitatjuk a Központi-Börzsöny történelmi evolúcióját, a mai relevanciáját és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Csatlakozzon hozzánk a Központi-Börzsöny izgalmas felfedezéséhez, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
| Központi-Börzsöny | |
 | |
| A csóványosi kilátó (Geodéziai mérőtorony) | |
| Elhelyezkedés | Börzsöny |
| Besorolás | kistáj |
| Fontosabb települések | – |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 46 km² |
| Legmagasabb pont | Csóványos (938 m) |
| Térkép | |
 | |
| Pozíció Magyarország térképén | |
A Központi-Börzsöny a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest és Nógrád vármegye területén. A 46 km² területű vidék a hegység központi részén található. A kistáj a hegység Magas-Börzsöny nevű egységének is csak egy részét fedi le.
Földtan és domborzat
A Központi-Börzsöny a Börzsönyben egykor működött rétegvulkán 5–6 km átmérőjű központi kalderája. Formáját az utóvulkáni tektonizmusnak és a később kialakult eróziós völgyhálózatnak köszönheti. A tengerszint feletti magasság 325 és 938 m között változik, a kalderaperem magassága keleten 800–900, nyugaton 600–700 m. Területének négyötöde a magas, egyötöde az 500–750 m-es magasságú gerinces típusú középhegységi domborzattípusba tartozik.
A táj kialakulásához vezető vulkáni tevékenység a középső miocénben, kb. 14–16 millió éve zajlott. Az első szakaszt heves kitörések jellemezték, és ekkor alakult ki a hatalmas kaldera. A második szakaszt lávadóm-felnyomulás és vulkáni kúpok kialakulása jellemezte. Ekkor alakult ki a Magas-Börzsöny, egy feltehetően 1300–1400 m magas, több vulkáni dómból álló együttes.
Éghajlat
Éghajlata hűvös és nedves. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet pedig a legmagasabb részeken 7,5 °C, a peremeken 8,5–9 °C körül alakul. A csapadék évente 720–780 mm, a tetőkön ennél valamivel több. A hótakaró a tetőkön 90–100 napig, a mélyebb részeken kb. 60 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága 40–50 cm.
Talaj és növényzet
A kistáj növényborítása zárt erdő. Jellemző növénytársulásai a nagy területen elterjedt szubmontán bükkösök, valamint a legmagasabb csúcsok északi oldalán a magaskórós bükkösök. Kisebb kiterjedéssel jelen vannak a gyertyános-tölgyesek. valamint a sziklás gerincek, völgyek erdei és a nedves völgytalpak égeresei.
| Területhasznosítás | Terület | Területarány |
|---|---|---|
| Lakott terület | 2,3 ha | 0,1% |
| Szántó | 0,0 ha | 0,0% |
| Kert | 0,0 ha | 0,0% |
| Szőlő | 0,0 ha | 0,0% |
| Rét, legelő | 15,9 ha | 0,3% |
| Erdő | 4586,4 ha | 99,6% |
| Vízfelszín | 0,0 ha | 0,0% |
Népesség
A kistáj területén nem található önálló település.
Jegyzetek
Források
- Dövényi (2010): szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8
