Völgység
A mai világban a Völgység jelentős relevanciára tett szert. A Völgység mind a mindennapi életben, mind a különböző szakmai területeken jelentős hatást váltott ki. Ez a trend felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, akik igyekeznek jobban megérteni hatását és hatókörét. Ebben a cikkben a Völgység-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi kontextusban való relevanciájáig. Részletes elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Völgység-ről és a mai társadalomra gyakorolt hatásáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Völgység a Tolna–Baranyai-dombvidékhez tartozó kistáj Magyarországon, Tolna és Baranya vármegye határán. Löszös dombvidék, amelyet a csapadékvíz eróziója mély völgyekkel tagolt.
Nyugati határa a Kapos folyó, keleti határa a Völgységi-patak síksága. Néprajzi szempontból kelet felé még több község is hozzátartozik (pl. Bátaapáti, Kakasd), de földrajzi szempontból ezek már a Geresdi és Szekszárdi-dombsághoz tartoznak.
A Völgység fővárosa Bonyhád, ahol a Völgységi Múzeumban megismerhetjük a tájegység történetét.
Települések
A Völgységhez 31 település tartozik, amelyek a következők:
A legnagyobb település Bonyhád városa. Város még Nagymányok és Mágocs, a többi falu, Szászvár nagyközség, a többi település község.
Külső hivatkozások
- A Völgység népének rövid története – Sulinet.hu
