Hohenthurn

A mai világban a Hohenthurn olyan téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Hohenthurn olyan témává vált, amely nem marad észrevétlen. Összetettségével és sokszínűségével a Hohenthurn intenzív és szenvedélyes vitákat váltott ki szakértők és laikusok körében egyaránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hohenthurn számos aspektusát, és megvitatjuk annak fontosságát és relevanciáját ma.

Hohenthurn
Göriach
Göriach
Hohenthurn címere
Hohenthurn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásVillachvidéki járás
Irányítószám9613
Körzethívószám0 42 56
Forgalmi rendszámVL
Népesség
Teljes népesség851 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság620 m
Terület27,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 24″, k. h. 13° 39′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 24″, k. h. 13° 39′ 33″
Hohenthurn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenthurn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hohenthurn (szlovénül Straja vas) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 842 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Hohenthurn a Villachvidéki járásban
A Szt. Cyriacus-templom

Hohenthurn Karintia déli részén fekszik közvetlenül az olasz határ mellett, a Gail folyó (északon) és a Karni-Alpok hegyei (délen) között. Az önkormányzat 6 falut és egyéb településrészt fog össze: Achomitz (88 lakos), Draschitz (190), Dreulach (128), Göriach (97), Hohenthurn (210), Stossau (129).

A környező települések: északnyugatra Feistritz an der Gail, északra Nötsch im Gailtal, keletre Arnoldstein, délre Tarvisio (Olaszország), délnyugatra Malborghetto-Valbruna (Olaszország).

Története

Dreulach mellett a régészek egy i.e. 10.-i.e 6. között létező hallstatti települést tártak fel. Később egy római őrtorony állt itt, amely i.sz. 200 körül elpusztult.

A 6. században szláv karantánok települtek meg a régióban; a Gail alsó völgye egészen a 20. század elejéig szláv (szlovén) többségű maradt. Hohenthurnt először 1253-ban említik Göströsdorf néven.

A hohenthurni önkormányzat 1850-ben jött létre Maglern, Seltschach és Feistritz katasztrális községekből. 1865-ben Maglernt, 1877-ben pedig Seltschachot a szomszédos Arnoldsteinhez csatolták. 1906-ban Feistritz elszakadt Hohenthurntól, majd a két községet 1973-ban ismét egyesítették. Egy népszavazás után 1991-ben Feistritz ismét önállóvá vált.

Lakossága

A hohenthurni önkormányzat területén 2016 januárjában 842 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 857 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 8,3%-a tartozott a szlovén kisebbséghez. 92% római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 2% muszlimnak, 2,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

  • Hohenthurn Szt. Cyriacus-plébániatemploma. A gótikus épület elődje 1261-ben már létezett
  • Göriach Mária-templomát 1312-ben (vagy 1316-ban) alapították, mai késő gótikus formáját 1489-1516 között kapta

Híres hohenthurniak

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohenthrun című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.