Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Weißenstein-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Weißenstein eredetétől napjaink relevanciájáig számos területen vita és elemzés tárgya volt. Akár a tudomány, a politika, a technológia vagy a művészetek területén végzett munkája révén, a Weißenstein kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A következő néhány sorban megvizsgáljuk különféle oldalait, és azt, hogy hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. Ezenkívül megvitatjuk a Weißenstein jövőbeli következményeit, és azt, hogy hogyan befolyásolja a következő generációkat. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy jobban megértse a Weißenstein társadalmunkra gyakorolt hatását.
Weißenstein | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Villachvidéki járás | ||
Irányítószám | 9500, 9710, 9721, 9722 | ||
Körzethívószám | 04245, 04258 | ||
Forgalmi rendszám | VL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2961 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 559 m | ||
Terület | 49,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 56″, k. h. 13° 43′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 56″, k. h. 13° 43′ 25″ | |||
Weißenstein weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Weißenstein témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Weißenstein (szlovénül Bilšak) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 2981 lakosa volt.
Weißenstein Karintia középső részén fekszik, a Dráva völgyében, Villachtól északnyugatra. Délről a Gailtali-Alpok, északról a Nockberge hegyei fogják közre. Legmagasabb pontja az 1517 méteres Spitzeck. Az önkormányzat 12 falut és egyéb települést fog össze: Gummern (77 lakos), Kellerberg (138), Lansach (221), Lauen (18), Puch (633), Stadelbach (403), Stuben (117), Töplitsch (464), Tscheuritsch (74), Uggowitz (26), Weißenbach (172), Weißenstein (615).
A környező települések: északra Fresach, északkeletre Treffen am Ossiacher See, délkeletre Villach, délnyugatra Bad Bleiberg, nyugatra Paternion.
Az önkormányzat területéről Puchot említik először 878-ban. Weißenstein vára (Wizinstein formában) 1085-ben szerepel először a dokumentumokban, mint a brixeni püspök tulajdona. A vár nevét ("fehér kő") a Pleschwand meredek sziklafaláról kapta. 1201. május 4-én egy erős földrengés számos felső-karintiai várat és kastélyt megrongált, többek között Weißensteint is.
Kellerberget (mint Chellerberch) 1251-ben említik először az Ortenburg grófok birtokaként. 1348-ban Kellerberg várát is földrengés döntötte le. A betörő törökök 1478-ban elpusztították.
Az 1849-es osztrák közigazgatási reform után Weißenstein és Kellerberg önálló önkormányzatokat hoztak létre. Utóbbit 1865-ben Paternionhoz csatolták, de 1899-ben visszanyerte függetlenségét. Az 1973-as közigazgatási reform során a Dráva jobb partján fekvő Kellerberget és a balparti Weißensteint egyesítették. Az önkormányzat 2006-ban mezővárosi státuszt kapott.
A weißensteini önkormányzat területén 2016 januárjában 2981 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 3107 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,7%-a volt osztrák, 1,1% német, 2,2% pedig a volt Jugoszlávia utódállamainak állampolgára. 52% római katolikusnak, 41% evangélikusnak, 0,8% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Weißenstein vegyiparáról és bányaiparáról ismert.