III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem
Mai cikkünkben a III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem lenyűgöző világát kutatjuk, amely téma évtizedek óta lekötötte az emberiség figyelmét. A kezdetektől a jelenlegi hatásokig a III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem alapvető szerepet játszott életünkben, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodunk, viselkedünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ebben a cikkben a III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, történelmi jelentőségétől a mai relevanciáig, mélyreható és átfogó betekintést nyújtva erre az érdekes témára. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra, miközben felfedezzük a III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem titkait és csodáit.
| III. Vaszilij | |
 | |
| Moszkva nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1505 – 1533. december 4. | |
| Elődje | III. Iván |
| Utódja | IV. Iván |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 1479. március 25. Moszkva |
| Elhunyt | 1533. december 4. (54 évesen) Moszkva |
| Nyughelye | Arkangyalok székesegyháza, Moszkva |
| Édesapja | III. Iván |
| Édesanyja | Zsófia Palailogina |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Vaszilij témájú médiaállományokat. | |
III. Vaszilij Ivanovics (oroszul: Василий III Иванович), (1479. március 25. – 1533. december 4., Moszkva[1]) moszkvai nagyfejedelem 1505-től haláláig.
Élete
Folytatta édesapja, III. Iván politikáját, és a kis független orosz fejedelemségeket Moszkva uralma alatt egyesítette: Pszkovot 1510-ben, Sztarodubot és Novgorodot 1523-ra kebelezte be.[2] Államát azzal is meg erősítette, hogy Szmolenszket 1514-ben elhódította Litvániától.[3] Seregeit 1514-ben Orsánál legyőzték a litvánokat, de országa sokat szenvedett a krími és kazáni tatárok pusztító betöréseitől.[3] Egyik leghűségesebb támogatója Dániel metropolita, aki jóváhagyta egyházilag elfogadhatatlan válását meddő feleségétől 1525-ben.[3] Vaszilij letörte azon bojárok ellenállását is, akik kifogásolták önkényuralkodói módszereit.[3] Fiára, Rettegett Ivánra területileg megnövelt, megerősített és központosított államot hagyott.[3]
Családfa
| II. Vaszilij * 1415. III. 10. † 1462. III. 27. |
Borovszki Mária * 1418 † 1484 |
Paleologusz Tamás * 1409 † 1465. V. 12. |
Akhájai Katalin | ||||||||||
| III. Iván * 1440. I. 22. † 1505. X. 27. |
Palaiologina Zsófia * 1449 (?) † 1503. IV. 7. |
||||||||||||
| 1 Szolomonia Saburova * 1490 körül † 1542. XII. 18. OO elvált |
III. Vaszilij * 1479. III. 25. † 1533. XII. 3. |
2 Elena Glinszkaja * 1506/1507 † 1538. IV. 3. OO | |||||||
| 2 | 2 | ||||||||
| IV. Iván * 1530. VIII. 25. † 1584. III. 18. |
György * 1532. X. 30. † 1563. VI. 24. |
||||||||
Jegyzetek
- ↑ Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 667. oldal
- ↑ U. és d., 667–668. oldal
- ↑ a b c d e U. és d., 668. oldal
Kapcsolódó szócikkek
| Előző uralkodó: III. Iván |
Következő uralkodó: IV. Iván |
.svg)
