I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem
Ha van valami, ami mindig is lenyűgözött minket, az a I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem. A I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem ősidők óta tanulmányozás, csodálat és vita tárgya. Akár a történelemre, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a mai társadalomban betöltött relevanciája miatt, a I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem továbbra is nagy érdeklődésre tart számot az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak körében. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a modern világra gyakorolt hatásáig. Reméljük, hogy egy alapos és gazdagító elemzéssel bővítjük tudásunkat és megértését a I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem-ről, és talán még olyan új szempontokat is felfedezhetünk, amelyek meglepnek bennünket. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a I. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem-en keresztül, és együtt megfejtjük titkait és jelentését. Ne hagyd ki!
| I. Vaszilij | |
 | |
| Moszkva nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1389 – 1425. február 27. | |
| Elődje | I. Dmitrij |
| Utódja | II. Vaszilij |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 1371. december 30. Moszkva |
| Elhunyt | 1425. február 27. (53 évesen) Moszkva |
| Nyughelye | Arhangelszkij-székesegyház |
| Édesapja | I. Dmitrij |
| Édesanyja | Eudoxia Dimitrijevna |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Sophia of Lithuania |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Vaszilij témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Vaszilij Dmitrijevics (oroszul: Василий I Дмитриевич), (1371. december 30. – 1425. február 27., Moszkva) moszkvai nagyfejedelem 1389-től haláláig.
Élete
I. Dmitrij fejedelem legidősebb fiaként született. Ifjúkorában 1383-ban felkereste Toktamist, az Arany Horda kánját, hogy édesapja számára – vlagyimiri nagyfejedelemként – kiváltságlevelet kérjen az orosz földek fölötti uralkodásra. Ugyanerre pályázott a tveri fejedelem is, de Vaszilij jobb diplomatának bizonyult, és megszerezte az okmányt. A kán azonban túszként fogva tartotta, és Vaszilij csak 1386-ban tudott megszökni, kihasználva Toktamis és Timur Lenk háborúját.
Szökése természetesen súrlódásokhoz vezetett az orosz állam és a tatárok között, 1388-ban mégis Vaszilij vezette azt moszkvai hadat, amely részt vett Toktamisnak a Timur Lenk ellen indított közép-ázsiai hadjáratában. Hazatérte után megkapta Toktamis kiváltságlevelét, és 1389-ben édesapja örökébe lépett, mint moszkvai és vlagyimiri nagyfejedelem. Toktamis hozzájárulásával országához csatolta a Nyizsnij-Novgorod-i és a muromi fejedelemségeket, így Moszkva fennhatóságát kiterjesztette az középső Volga-vidékre. Nyugaton is folytatta volna terjeszkedését, itt azonban szembekerült mind Litvániával (nem sokkal azután, hogy 1390-ben feleségül vette a litván nagyherceg leányát), mind pedig Novgoroddal. A moszkvai–litván területi vitákat időlegesen sikerült rendezni azzal, hogy a határt az Ugra folyó mentén húzták meg, Novgoroddal azonban megszakításokkal 1397-től 1417-ig folytatódtak az összecsapások.
Vaszilij 1395-ben sereget indított Timur Lenk ellen, miután az – Toktamis legyőzése után – betört az orosz területekre. Ütközetre azonban nem került sor, Timur Lenk visszavonult. A következő évtizedekben Vaszilijnak sikerült függetlenítenie a Moszkvai Nagyfejedelemséget a tatár befolyástól, mígnem 1408-ban Totktamis utóda, Edigü újjászervezte a tatár kánságot, megostromolta Moszkvát és Vaszilijt arra kényszerítette, hogy újból a tatároknak adózzék.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 667. oldal
Kapcsolódó szócikkek
| Előző uralkodó: I. Dmitrij |
|
Következő uralkodó: II. Vaszilij |
.svg)
.svg)
