Az itt bemutatott cikkben a IV. Vaszilij orosz cár témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A IV. Vaszilij orosz cár nagy jelentőségű téma, és a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Elemzésünk során a IV. Vaszilij orosz cár-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megpróbáljuk megérteni, hogy a IV. Vaszilij orosz cár hogyan változott az idők során, és milyen következményekkel jár a jelenre nézve. Reméljük, hogy ez a cikk nagy érdeklődésre tart számot mindazok számára, akik szeretnék bővíteni tudásukat a IV. Vaszilij orosz cár-ről, és megérteni annak fontosságát a mai világban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
IV. Vaszilij orosz cár | |
Koronázása | Moszkva 1606. június 1./11. |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia sujszkiji ága |
Született | 1552 Nyizsnyij Novgorod |
Elhunyt | 1612. szeptember 12. (59-60 évesen) Gostynin |
Nyughelye | Arhangelszkij-székesegyház |
Édesapja | Ivan Andrejevics Sujszkij |
Testvére(i) | Dmitry Shuisky |
Házastársa |
|
Gyermekei | Anastasiya Vasilyevna |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vaszilij orosz cár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
IV. Vaszilij (oroszul Василий IV Иванович Шуйский, Vaszilij Ivanovics Sujszkij; 1552. szeptember 22. – Gostynin, 1612. szeptember 12.) Oroszország cárja 1606 és 1610 között, I. Ál-Dmitrij orosz cár után. A Rurik-dinasztia sujszkiji ágának tagja volt.
A Vaszilij Ivanovics Sujszkij nevet kapta születésekor, Nyizsnyij Novgorod fejedelmeinek leszármazottja volt. Egyike volt a cári Oroszország vezető bojárjainak I. Fjodor orosz cár és Borisz orosz cár uralkodása alatt. Vaszilij és testvére Dmitrij általában összehangoltan cselekedett és egy célért harcoltak.
Unokatestvére Mihály herceg, aki hadseregeket irányított, svéd szövetséges, kis sereg támogatta. Két korábbi pártfogója mondatta le 1610-ben, két bátyjával együtt Varsóba vitték. III. Zsigmond lengyel király és a Szejm előtt kényszerítésre megjelentek. Vaszilijt halála után felkent cárként ismerték el. A lengyel hatóságok tárgyalásai során állandóan követelték, hogy újratemessék Oroszország területén Vaszilijt.
Ezt el is érték, Oroszországba került, maradványai a moszkvai Arhangelszkij-székesegyházban nyugszanak. Vaszilij kétszer házasodott, első felesége Jelena volt, első házasságából nem született gyermeke. Második felesége Jekatyerina volt, két lánya született, Anna és Anasztázia hercegnő.
Előző uralkodó: I. Ál-Dmitrij |
|
Következő uralkodó: IV. Ulászló |