Kókusz (Keeling)-szigetek
Ez a cikk részletesen megvizsgálja a Kókusz (Keeling)-szigetek-et, kitér annak számos vonatkozására és lehetséges következményeire. A Kókusz (Keeling)-szigetek napjainkban nagyon aktuális téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Egy kimerítő elemzésen keresztül a Kókusz (Keeling)-szigetek-hez kapcsolódó különböző nézőpontok és megközelítések kerülnek megvizsgálásra, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet adjanak a témában. Ez a cikk eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig igyekszik megvilágítani a Kókusz (Keeling)-szigetek-et, és megalapozott és átgondolt vitát kíván ösztönözni.
| Kókusz (Keeling)-szigetek | |||
| Cocos (Keeling) Islands | |||
| |||
_Islands-CIA_WFB_Map_hu.png) | |||
| Fővárosa | West Island | ||
 d. sz. 12° 07′ 03″, k. h. 96° 53′ 42″Koordináták: d. sz. 12° 07′ 03″, k. h. 96° 53′ 42″ | |||
| Legnagyobb város | Bantam | ||
| Államforma |  Ausztrália tengeren túli területe | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | III. Károly | ||
| Shire of Cocos | Aindil Minkom | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | angol, maláj | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 602 fő (2021. jún. 30.) | ||
| Rangsorban | 248 | ||
| Becsült | 550 fő (2011) | ||
| Rangsorban | 248 | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14 km² | ||
| Időzóna |
| ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | ausztrál dollár (AUD) | ||
| Hívószám | +61891 | ||
| Internet TLD | .cc | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kókusz (Keeling)-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
_Islands.svg)
Az Ausztráliához tartozó Kókusz (Keeling)-szigetek két atollból és 27 korall-szigetből állnak. A szigetek az Indiai-óceánban, Ausztrália és Srí Lanka között félúton találhatóak, Jakartától 1000 km-re fekszenek. Kókuszdió a legnagyobb kivitel, és jelentős az idegenforgalom is. Az atoll földrajzi középpontja: d. sz. 12° 08′ 41″, k. h. 96° 52′ 10″
Történelem
1609-ben William Keeling kapitány volt az első európai, aki látta a szigeteket. A szigetek lakatlanok maradtak a 19. századig, amikor a Clunies-Ross család birtoka lett. A kókuszpálma-ültetvények művelésére rabszolgákat hoztak Indonéziából, Fokföldről és Kelet-Ázsiából.
1836. április 1-jén érkezett a HMS Beagle nevű brit hadihajó Robert FitzRoy kapitány parancsnoksága alatt, amely felmérte az atoll mélységét. Charles Darwin, aki a hajón tartózkodott, ennek eredményeként elméletet dolgozott ki az atollok keletkezéséről.
A szigeteket 1857-ben csatolták a Brit Birodalomhoz. 1867-ben közigazgatási szempontból Straits Settlements gyarmathoz csatolták. Viktória királynő 1886-ban a Clunies-Ross család örök birtokába adta a szigeteket.
1914. november 9-én itt zajlott le az első világháború egyik tengeri csatája. A Direction Island távíró állomást, ami fontos láncszeme volt az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland közötti kapcsolatnak, megtámadta a német SMS Emden könnyűcirkáló, amit azután a HMAS Sydney ausztrál cirkáló süllyesztett el.
A II. világháborúban a távíró állomás ismét fontossá vált. Szingapúr eleste után a szigeteket közigazgatásilag Ceylonhoz csatolták. A szigetek helyőrsége eredetileg a brit szárazföldi hadsereg afrikai lövészeinek egy szakasza volt Horsburgh Islandon, két darab 152 mm-es ágyúval fedezte a hidroplánok horgonyzó helyét. A helybeliek valamennyien Home Islandon éltek. A szigetek fontos hírközlési központja ellenére a japánok nem tettek kísérletet megtámadására vagy megszállására, beérték azzal, hogy havonta egy felderítő repülőgépet küldtek ide.
1942. május 8-ról 9-re virradó éjszaka a helyőrség ötven tagja, akik a Ceyloni Védelmi Erőkhöz tartoztak, fellázadt Gratien Fernando vezetésével. A lázadás kiváltó oka a brit tisztek sértő magatartása és a lázadók antiimperialista érzelme volt. Ellenőrzésük alá vonták a szigeteken telepített üteget. A lázadást elnyomták, közben meghalt egy kormányhű katona és egy tiszt megsebesült. Hét lázadót halálra ítélt a haditörvényszék, amelyről később megállapították, hogy nem szabályszerűen állították fel. Négy halálos ítéletet megváltoztattak, de hármat végrehajtottak, köztük Fernando halálos ítéletét. Rajtuk kívül nem volt a II. világháborúban olyan brit nemzetközösségi katona, akit lázadásért végeztek ki.
1942. december 25-én a japán I-166 tengeralattjáró lőtte a szigeteket, de nem okozott károkat.
A háború későbbi szakaszában két felszállópálya épült, ahol három század bombázót helyeztek el. Ezek részt vettek japán célpontok elleni támadásokban Délkelet-Ázsiában és támogatták a Malájföld és Szingapúr visszafoglalására indult csapatokat. Köztük volt a brit királyi légierő 321. (holland) százada. Ennek legénysége menekült holland katonákból állt.
1946-ban a szigetek közigazgatásilag visszakerültek Szingapúrhoz, majd 1955. november 23-án ausztrál ellenőrzés alá kerültek. Az 1970-es években az ausztrál kormányzat elégedetlenné vált a Clunies-Ross család feudális stílusú uralmával, a szigetek fejletlenségével. 1978-ban kisajátították a szigeteket. 1983-ban az ausztrál kormány a korábbi „uralkodót”, John Clunies-Rosst a szigetek elhagyására kötelezte. A következő években pereskedett egymással a család és az ausztrál állam. John Clunies-Ross az ausztráliai Perthben lakik, de örököse a Kókusz-szigeteken él.
A Kókusz-szigetek uralkodói
| Király | Élt | Uralkodásának kezdete | Uralkodásának vége | |
|---|---|---|---|---|
| 1. | John Clunies-Ross | 1786–1854 | 1827 | 1854. május 26. |
| 2. | John George Clunies-Ross | 1823–1871 | 1854. május 26. | 1871 |
| 3. | George Clunies-Ross | 1842–1910 | 1871 | 1910. július 7. |
| 4. | Sydney Clunies-Ross | 1868–1944 | 1910. július 7. | 1944. augusztus 14. |
| 5. | John Cecil Clunies-Ross | 1928–2021 | 1944. augusztus 14. | 1978 |
Közlekedés
- Közutak hossza: 15 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: csak egy horgonyzóhely a lagúnában
- Vasút: nincs
Jegyzetek
- ↑ 2023. november 5., 2023. november 5., http://www.citypopulation.de/en/australia/admin/other_territories/99300__cocos_islands/, https://archive.ph/GJhtR
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
Források
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
| Szövetségi államok |  | |
|---|---|---|
| Territóriumok | ||
| Tengeren túli területek | ||
.svg){kind=small}
_without_national_boundaries.svg) Dél-Ázsia | |
|---|---|
.svg) Délkelet-Ázsia | |
.svg) Délnyugat-Ázsia | |
.svg) Észak-Ázsia | |
.svg) Kelet-Ázsia | |
.svg) Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
