Királyi palota (Varsó)
Ma egy nagyon érdekes és releváns témával szeretnénk foglalkozni, amely minden bizonnyal sok olvasónk érdeklődését felkelti. Ebből az alkalomból elmélyülünk a Királyi palota (Varsó) lenyűgöző világában, feltárva annak különböző aspektusait és elmélyülve a mai fontosságában. Kétségtelen, hogy a Királyi palota (Varsó) olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és ezzel a cikkel az a célunk, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtsunk mindarról, ami a Királyi palota (Varsó)-et körülveszi. Történetétől a gyakorlati alkalmazásáig, beleértve a mai társadalomra gyakorolt hatását is, különféle szempontokból elemezzük ezt a témát, hogy gazdagító és felvilágosító perspektívát nyújtsunk olvasóinknak. Csatlakozzon hozzánk a Királyi palota (Varsó) izgalmas túrájára!
| Varsó történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| A királyi palota | |
| Adatok | |
| Ország | Lengyelország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Királyi palota
Pozíció Varsó térképén
| |
 é. sz. 52° 16′, k. h. 21° 01′Koordináták: é. sz. 52° 16′, k. h. 21° 01′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi palota témájú médiaállományokat. | |
A varsói királyi palota (lengyelül: Zamek Królewski w Warszawie) a város főterén a várban található. Története a 15. századra nyúlik vissza. 1407 és 1410 között épült az emeletes gótikus téglavár. 1548-tól 1556-ig Sforza Bona lengyel királyné rezidenciája volt. 1568–1572 között felújították az épületegyüttes egyes részeit. Jakub Parr építész dolgozott a munkálatokon. 1595-ben a lengyel király, III. Zsigmond lengyel király a kastély bővítéséről döntött.
A 18. század második felében renoválták a belső tereket. A 19. században Oroszországba szállították a palota berendezéseinek jelentős hányadát. Miután Lengyelország visszanyerte függetlenségét a tárgyakat visszaszállították Varsóba.
A királyi palotát a történelem során többször feldúlta és kifosztotta a svéd, brandenburgi és orosz sereg. A 19. században, a Novemberi felkelést követően, a cár adminisztratív központként használta. 1926 és a második világháború között a palota a lengyel elnök (lengyelül: Ignacy Mościcki) rezidenciája volt.
1944 szeptemberében a Német Hadsereg felrobbantotta a kastélyt, az újjáépítés csak 1971-ben kezdődött meg. 1984-ben nyitották meg a publikumnak.
Fontos oktatási központ lett, művészeti alkotásaikból tárlatot rendeztek, Európa egyik legnagyobb kiállítását tekinthetik meg a látogatók.
1980-ban Varsó történelmi központja – melynek része a királyi palota is – elnyerte az UNESCO Világöröksége címet. Ma a palota történelmi és nemzeti emlékműnek számít, nemzeti múzeumként is funkcionál.
Galéria
- Műkincsek
-
-
-
-
.jpg)
- A kastély enteriőrje
-
Régi képviselőház -
Királyi kápolna -
Canaletto terem -
Trónterem -
-
Gyűlés terem -
Tanács Kamara -
Márvány terem
Források
További információk
- A királyi palota weboldala
- Virtuális bemutató
- Castles.info Archiválva 2010. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Királyi palota
 | Természeti | Białowieża-erdő (Fehéroroszországgal közös) · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (több országgal közös) |  |
|---|---|---|---|
| Kulturális | Krakkó történelmi központja · Wieliczkai és bochniai sóbányák · Auschwitzi koncentrációs tábor · Varsó történelmi központja · Zamość óvárosa · Toruń középkori városa · A Német Lovagrend kastélya Malborkban · Kalwaria Zebrzydowska · A béke templomai Jaworban és Swidnicában · Kis-Lengyelország déli részének fatemplomai · A wroclawi Népcsarnok · Muskaui park (Németországgal közös) · Lengyelország és Ukrajna fatemplomai (Ukrajnával közös) · Tarnowskie Góry ólom-, ezüst- és cinkbányája és földalatti vizei · Krzemionki őskori csíkoskovakő-bányák · | ||
