Knauz Nándor
Napjainkban a Knauz Nándor számos területen gyakran megvitatott és elemzett téma. Relevanciája vitathatatlan, hiszen nemcsak az emberek mindennapi életére, hanem globális szinten politikai, gazdasági és társadalmi szempontokra is kihat. Számos vélemény és álláspont született a Knauz Nándor körül, ami jól mutatja ennek a kérdésnek a bonyolultságát és fontosságát a mai társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Knauz Nándor-et és annak következményeit, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk erről a kérdésről.
| Knauz Nándor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1831. október 12. Óbuda |
| Elhunyt | 1898. április 26. (66 évesen) Pozsony |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Kortan |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Knauz Nándor témájú médiaállományokat. | |
Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök, az MTA tagja.
Életpályája
Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. 1854. december 7-én szentelték áldozópappá. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben címzetes püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. 1862-ben Nagy Ivánnal együttesen szerkesztette a Magyar Tudományos Értekezőt, 1863-69-ig pedig a Magyar Siont.
Felhívására alakult meg 1894-ben az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, illetve ásatásokat végzett Esztergom területén.
Levelezését az Akadémiára hagyta, de hiányosan került be a végrendeletének végrehajtása körüli mulasztások miatt. Több mint 3 ezer darabos értékes tudományos könyv- és kézirattárát végakarata ellenére elárverezték.
Akadémiai tagsága
- levelező tag (1858),
- rendes tag (1873).
Főbb művei
- Az országos tanács és országgyűlések története 1445–1452 (Pest, 1859) Internet Archive Google
- A budai kir. várpalota kápolnája (Esztergom, 1862);
- Georgii Fejér Codex Diplomaticus Hungariae. Tabula chronologica (Fejér György magyar okmánytárához évmutató). (Buda, 1862)
- Az esztergomi főegyháznak okmánytára. (Esztergom, 1863-1966)
- A nápolyi Margit-legenda (Esztergom, 1868.) Google
- II. Endre szabadságlevelei (Ért. a tört. tud. köréből I. 10. Bp., 1869)
- A magyar egyház szokásai. Régi misekönyvek. In: Magyar Sion (1869)
- A pozsonyi káptalan kéziratai (Esztergom, 1870) Google
- A magyar nyelv történeti joga az egyház és hazában (Esztergom 1870)
- A magyar egyház régi mise- és zsolozsma-könyvei. (Esztergom, 1870)
- Tinódi Sebestyénnek eddig ismeretlen versezete Zsigmond királyról. (Pest, 1871)
- Monumenta ecclesiae Strigoniensis
- Tomus I. (Esztergom, 1874) Bayerische Staatsbibliotek Google
- Tomus II. (Esztergom, 1878)
- Kortan. (Budapest, 1876)
- A pozsonyi prépostság. (Esztergom, 1881)
- A János-lovagok Esztergomban. In: Magyar Sion (1865)
- Buda ostromához (Budapest, 1886)
- A Garan-melletti Szent-Benedeki Apátság (Budapest, 1890)
Emlékezete
- Kollányi Ferenc: Emlékbeszéd Knauz Nándor felett (MTA Emlékbeszédek, 1911).
- Sírja Pozsonyban található.
Jegyzetek
Források
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 940. o.
- Magyar katolikus lexikon