Lulei számi nyelv

Napjainkban a Lulei számi nyelv nagyon fontos téma társadalmunkban. Egyre többen szeretnek többet megtudni a Lulei számi nyelv-ről és annak az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáról. A történelemben betöltött jelentőségétől a jelenlegi trendekre gyakorolt ​​hatásáig a Lulei számi nyelv vita és elmélkedés témája lett. Ebben a cikkben a Lulei számi nyelv különböző aspektusait és mindennapi életünkkel való kapcsolatát, valamint időbeli alakulását tárjuk fel. Egy mélyreható és gazdagító elemzésen keresztül felfedezzük a Lulei számi nyelv fontosságát és szerepét jelenlegi világunkban.

Lulei számi
Julevsábme
BeszélikSvédország Svéd
Norvégia Norvég
TerületSkandinávia
Beszélők száma2000 körül fő
NyelvcsaládUráli
   Finnugor
    Számi
ÍrásrendszerLatin írás
Hivatalos állapot
HivatalosNorvégia Norvég
Svédország Svéd
Nyelvkódok
ISO 639-1smj
ISO 639-2smj
A Wikimédia Commons tartalmaz Julevsábme témájú médiaállományokat.

A lulei számi (vagy néha luleszámi) nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó számi nyelvek északi csoportjának egyike. Legközelebbi rokonnyelvei a pitei számi és a tényleges északi számi.

Beszélőinek száma mintegy 2000 fő. Legnagyobb részük Svédországban lakik, a többiek Norvégiában. Svédországban Jokkmokkban található a Számi oktatási központ, ahol a kézművesség mellett luleszámiul is lehet tanulni, ugyanitt Számi múzeum is van. A norvég területen a Bodői Főiskolán van lehetőség luleszámi nyelv tanulására, itt tanárokat is képeznek.

A személyes névmások a lulei és az északi számi nyelvben

A következő táblázatban a két nagyon közel álló rokon nyelv személyes névmásai láthatók:

  Magyar Lulei Északi
1.személy (egyes) én mån mon, mun
2.személy (egyes) te dån don
3.személy (egyes) ő sån son
1.személy (kettes) mi ketten måj moai
2.személy (kettes) ti ketten dåj doai
3.személy (kettes) ők ketten såj soai
1.személy (többes) mi mij mii
2.személy (többes) ti dij dii
3.személy (többes) ők sij sii

Igeragozás

Az alábbiakban nem a teljes ragozás látható, csakis a páros szótagszámú -at, -et, -ot és -åt végű igék jelen idejű ragozása. A lulei számi nyelvben van ugyanis páros és páratlan szótagszám szerinti igeragozás. Ezenkívül, és ezt a névszóragozásnál is meg kell említeni, a számi nyelvek egyik sajátossága a fokváltakozás. Ez látható az igeragozásban is, amikor a tővégi mássalhangzó-kapcsolat megváltozik. Erős foknak hívják azt, amikor a ragozott alakban a mássalhangzó-kapcsolat ugyanolyan marad, mint a főnévi igenévben volt.

  viedtjat boahtet doalvvot bårråt
mån viettjav boadáv doalvov båråv
dån viettja boadá doalvo bårå
sån viedtjá boahtá doalvvu bårrå
måj viedtjin båhtin doalvvun bårrin
dåj viedjabihtte boahtebihtte doalvvubihtte bårråbihtte
såj viedtjaba boahteba doalvvoba bårråba
mij viedtjap boahtep doalvvop bårråp
dij viedtjabihtit boahtebihtit doalvvobihtit bårråbihtit
sij viedtji båhti doalvvu bårri

Közelebb a magyar nyelvhez

A lulei számi nyelv, az északi számival szemben, úgy tűnik, néha közelebbi rokonságban áll. Vannak olyan rokonszavak, amelyek a lulei számiban megmaradtak (vannak jelen), míg az északi számiban nem találni őket. Ilyen szó például az öv, ami luleiül avve, míg északiul boagán.

Példaszövegek

A fentebb hallható nő a következő - rokon - szavakat sorolja fel:

bealle - fél (db)
beallje - fél
balvva - felhő
tjálmme - szem
tjoarve - szarv
tjuohte - száz
giehta - kéz
goahte - ház
guolle - hal
gullat - hall
galgat - kell
dálvve - tél
diehtet - tud
mij - mi
dij - ti
avve - öv
njuolla - nyíl
varra - vér
njoallot - nyal
njiellat - nyel
akta - egy
guokta - kettő
gålmmå - három
niellja - négy
vihtta - öt
guhtta - hat

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Luulajansaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.