Második konstantinápolyi zsinat
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Második konstantinápolyi zsinat jelenségét és következményeit a mai társadalomban. Ennek eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig részletesen elemezzük a Második konstantinápolyi zsinat-hez kapcsolódó minden szempontot, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Adatgyűjtéssel, tanulmányok áttekintésével és szakértőkkel való konzultáción keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Második konstantinápolyi zsinat-et, és tájékozott és gazdagító perspektívát kínáljunk olvasóink számára. Olvasson tovább, és fedezzen fel mindent, amit tudnia kell a Második konstantinápolyi zsinat-ről és annak kortárs világban való relevanciájáról.
| Második konstantinápolyi zsinat | |
 | |
| Dátum | 553. május 5. – június 2. |
| Elismerte | Római katolikus egyház, Ortodox kereszténység, Evangélikus kereszténység |
| Előző zsinat | Khalkédóni zsinat |
| Következő zsinat | Harmadik konstantinápolyi zsinat |
| Összehívó | I. Iusztinianosz bizánci császár |
| Elnöklő | Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka, Apollinarisz alexandriai pátriárka, Domnosz antiochiai pátriárka |
| Résztvevők | 164-180 |
| Viták témája | Nesztorianizmus, monofizitizmus |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | Vigiliusz pápa "Constitutum"-a |
| Időrendi lista | |
A második konstantinápolyi zsinat a kereszténység ötödik egyetemes zsinata, amelyet 553. május 5. és június 2. között tartottak.
A zsinat I. Iusztinianosz bizánci császár terve volt, hogy az antiochiai iskola teológusainak úgynevezett "három fejezet"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a monofizitákat. Ennek érdekében a császár elfogatta Vigiliusz pápát Rómában, és erőszakkal Konstantinápolyba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati püspökök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva Khalkédónba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.
Május 5-én 180 püspök jelent meg a Hagia Szophia templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: Eutükhiosz (Konstantinápoly), Apollinarisz (Alexandria), és Domnosz (Antióchia). Hét ülés után, június 2-án a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte Mopszuesztiai Theodórosz, Küroszi Theodorétosz és Ibasz írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak 554. február 23-án ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.
Jegyzetek
Források
- Magyar Katolikus Lexikon > K > konstantinápolyi zsinat, lexikon.katolikus.hu
- dr. Szalai András:Egyetemes zsinatok Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, site-44438.mozfiles.com
- dr. Lukács László Dogmatika V. A Szentlélek kegyelme, sapientia.hu
További információk
- Kivették a reinkarnációt a Bibliából?, keresztenyek.hu
