Vienne-i zsinat
Ez a cikk a Vienne-i zsinat témával foglalkozik, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. A Vienne-i zsinat egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők, akadémikusok és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területeire. Részletes elemzéssel feltárják a Vienne-i zsinat-hez kapcsolódó következményeket, kihívásokat és lehetséges megoldásokat, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott perspektívát kínáljanak a témában. Emellett a Vienne-i zsinat körül felmerült különböző nézőpontok és viták is bemutatásra kerülnek, annak érdekében, hogy az olvasó széleskörű és gazdagító képet kapjon erről a témáról.
| Vienne-i zsinat | |
| Dátum | 1311 – 1312 |
| Elismerte | katolicizmus |
| Előző zsinat | II. lyoni zsinat |
| Következő zsinat | Konstanzi zsinat |
| Összehívó | V. Kelemen pápa |
| Elnöklő | V. Kelemen pápa |
| Résztvevők | 20 bíboros 122 püspök 38 apát |
| Viták témája | A templomos lovagok |
| Időrendi lista | |
A vienne-i zsinat volt a római katolikus egyház 15. egyetemes tanácskozása, amit 1311-ben hívott össze V. Kelemen pápa, IV. Fülöp kezdeményezésére.
Háttér
A templomos lovagrend az első keresztes hadjárat után alakult, főleg a Jeruzsálembe vezető zarándokutak védelmére. A következő évszázadok során a templomosok gazdagsága nőtt. A XIV. században IV. Fülöp francia királynak sürgősen kellett pénz, hogy folytatni tudja a háborút Angliával. Ezért korrupcióval és eretnekséggel vádolta a templomosok nagy mesterét Jacques de Molayt. 1307-ben sok templomost letartoztattak és megkínoztak, hogy ismerjék be az ellenük felhozott vádpontokat.
A zsinat
IV. Fülöp kezdeményezésére V. Kelemen pápa hívta össze a zsinatot a dél-franciaországi Vienne városba. 1311. október 16-án gyűlt össze a zsinat, aminek fő témája a templomos lovagrend volt és annak birtokai. IV. Fülöp erőszakoskodására 1312. március 12-én egy pápai konzisztóriumon a zsinat tagjainak szavazatai nélkül kimondták a lovagrend feloszlatását.
